Kertész Ákos: Makra
A makra fülszövege:
Kertész Ákos (1932-2022) az 1971-es Makra című harmadik regényével vált igazán ismertté. A történet egy hétköznapi ember életének drámai küzdelmeibe nyújt betekintést: Makra Ferenc mindent megtesz azért, hogy beleolvadjon a környezetébe, holott külseje, tehetsége és viselkedése egyaránt kiemeli őt a társai közül.
A Makra egy örök érvényű kérdésre keresi a választ, amely ötven év elteltével is újabb jelentésrétegekkel ruházódik fel: miért szeretnek az emberek elbújni a tömegben ahelyett, hogy kiemelkednének? Az őt ért támadásokat követően idős korában Kanadába emigrált szerző műve az elmúlt évtizedben nem jelent meg Magyarországon, így a Trend Kiadó ezt a hiányt pótolja az új kiadással.
Makra Ferenc mindent megtesz azért, hogy beleolvadjon a környezetébe, holott külseje, tehetsége és viselkedése egyaránt kiemeli őt a társai közül. Az ő drámai életét követhetjük végig Kertész Ákos regényében, megismerve a korszakot, a 20. század közepének magyar világát is. Tartsatok a Blogturné Klub három bloggerével és a Trend Kiadó jóvoltából, meg is nyerhettek egy példányt a kötetből.
A Makrát elsősorban azért szerettem volna elolvasni, mert Kertész Ákos életét érdekesnek találom: Kertész 1932-ben polgári családban született, az érettségi után azonban a származása miatt nem veték fel az egyetemre – emiatt karosszérialakatosként dolgozott egy ideig. Később a magyar irodalmi élet egyik fontos szereplője lett, azonban főként arról ismert a neve, hogy 2011-ben az Amerikai Magyar Népszavában publikált egy éles hangvételű, a magyarokat elmarasztaló cikket. Az írás miatt a szerzőt zaklatták, így utolsó éveire Kanadába emigrált.
Részlet Kertész Ákos Népszava-cikkéből: „A magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: »ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ.« De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire.”
Azt, hogy miként jutott el Kertész Ákos addig, hogy ilyen véleményt fogalmazzon meg, nem tudom, de egy kicsit közelebb vitt a szerző lelkületéhez a Makra. Bár egyértelműen azt érzem, hogy a Makra nem nekem íródott, mégis sokat gondolkoztam ezen a köteten az utóbbi napokban, ez pedig mindenképpen a javára írható.
Makra Ferenc géplakatosként dolgozik, és egyetlen célja, hogy a kommunista érában egy teljesen átlagos életet éljen: már megvan a biztos munkahely és a csinos menyasszonyjelölt is, amikor a férfi egyszer csak olyasmit csinál, ami az egész további életét kizökkenti: megvéd egy fiatal lányt az erőszakos barátaitól, akiket ezek után le is tartóztatnak. Makra, aki számára az átlagos élet az eszmény, valójában egyáltalán nem alkalmas arra, hogy átlagos legyen: már a termete és kinézete miatt is kitűnik a többiek közül, és onnantól kezdve, hogy egy művésztársaságba kerül, az is egyre nyilvánvalóbb, hogy a tehetsége és a gondolkozásmódja is túlmutat egy átlagos életen.
A könyvet néha a Stonerhez szokták hasonlítani, és vannak is közös pontok a két regény között, hiszen a kisember a főhősük. A Makra azonban nemcsak egy lassú folyású történet, hanem kifejezetten egy nyomasztó légkörű, sokszor egészen depresszív kötet. Makra nem sokat reflektál a saját érzéseire és a világlátására, de azt mégis egyértelműen érezhetjük, hogy valami folyamatosan hiányzik az életéből. Ehhez járul még hozzá a kommunizmus fojtogató légköre – az, hogy regény ennyire mélyen beágyazott a kommunista éra mindennapjaiba, felvetette bennem a kérdést, hogy mennyire lehet a történet örökérvényű – ezt azonban döntse el az idő. Sajnos engem ebben a regényben kifejezetten taszított ez a légkör, és még nyomasztóbbá tette számomra az olvasást.
„Nem szülünk gyereket a saját szórakozásunkra, hogy ha felnő leköpjön, és azt kérdezze, mi a francnak kényszerítettetek erre a keserves világra, én nem akartam megszületni. Volt pofátok kilökni ide nyomorultnak, csak mert ti papás-mamást akartatok játszani?!”
Makra alakja ugyanakkor örökérvényű, és az alapvető problémáival talán egyre csak jobban együttérzünk. Az egyszerű élet kívánalma és a valós vágyak összeütközése, a világban való hely és az élet értelmének keresése talán most aktuálisabb téma, mint valaha.
Ha szereted a 20. századi magyar prózát, akkor szerintem mindenképpen érdemes a Makrával is megpróbálkoznod. Azt ajánlom, hogy szánj időt erre a regényre, mert nem egyszerű befogadni a sorokat, de ha sikerül, akkor sok gondolkodnivalót ad a történet. Számomra egy érdekes élmény volt a Makra, és bár sok ponton nem tudtam rezonálni a stílussal és a hangulattal, összességében egyáltalán nem bántam meg, hogy megismerkedtem ezzel a kötettel.
Értékelés:
Ha kedvet kaptál a könyvhöz, itt beszerezheted!
NYEREMÉNYJÁTÉK
A szerző további köteteinek nyomába eredünk a Makra nyereményjátékában. Minden állomáson találtok egy-egy idézetet a szerző valamely könyvéből, a feladatotok pedig, hogy a könyv címét a Rafflecopter megfelelő sorába írjátok.
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.
Feladat:
„Mi az hogy Város?
Ahol sok-sok ember lakik, és nincs elég hely a házaknak, ezért a házakat egymás tetejére építik.”
A turné állomásai:
02.18. Szembetűnő
02.20. Utószó
02.24. Spirit Bliss Sárga könyves út
A könyv adatai:
Kiadó: Trend
Kiadás éve: 2024
Oldalszám: 248
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9786156469298
Megjelenés időpontja: 2024. november 7.
