Bálint Erika: A nap csókja
Fülszöveg:
Meddig tűröd, hogy nem szeretnek?
Léna ötvenéves orvosfeleség, akinek hazugságok tartják egyben kiüresedett házasságát, mégis megpróbálja apró örömökbe merülve túlélni a hétköznapokat.
Egy este megpillant a Facebookon egy képet a férjéről és egy idegen nőről, és rádöbben, itt az ideje, hogy szembenézzen önmagával, és a múltbéli démonaival. Képes vajon a szeretetre? És érdemes arra, hogy őt szeressék?
Lénának meg kell ismernie, és kell fogadnia önmagát testestől, lelkestől. Önkeresése során segíti nagyszájú, mindig vidám barátnője és szókimondó, kemény nővére, de nehezíti az útját az apja ridegsége, és az, hogy hiába akart jó szülő lenni, egyre távolodik saját lányától.
Felbukkan egy új férfi is az életében, de vajon Léna képes nyitni felé? Meg tudja ismerni az ölelés erejét és meg tudja tanulni, hogyan fejezze ki az érzelmeit? Képes lesz kilépni eddigi életéből?
Mit nyer és mit veszít, ha megtalálja önmagát?
Egy nő útja önmagához, nem csak nőknek.
A legfájdalmasabb felismerések egyike, amikor rájössz, nem egy másik ember áldozata vagy, hanem a saját magadé.
Bálint Erikának már a második könyve jelent meg nemrég a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában, melyben egy nő útkeresését, önmaga megtalálását írja le, emellett pedig olyan komoly témákkal is foglalkozik, mint a megcsalás, a szülő-gyermek kapcsolat vagy a szexualitás. Tarts négy bloggerünkkel, kövesd a könyv turnéját, és nyerd meg a regény egy példányát!
Amikor elolvastam A nap csókja fülszövegét, egy nagyon érdekes, magával ragadó könyvre számítottam, és a borítójában is első látásra beleszerettem, azonban amikor elkezdtem olvasni A nap csókját, úgy éreztem, valami mégis hiányzott belőle. Szerencsére a könyv nem volt hosszú, így nem is szenvedtem vele, voltak megható részek is, valamiért mégsem fogott meg teljesen.
A történet Lénáról, egy középkorú nőről szól, aki bennragadt egy rossz házasságban: a férjével már nem tudnak megbeszélni semmit, egymáshoz sem érnek, sőt, a férfi nyíltan csalja a feleségét, aki azonban nem tudja rávenni magát ugyanerre. Ami mindenképpen pozitív a regénnyel kapcsolatban, az az, hogy megmutatja, hogy mennyire nehéz kilépni egy rossz kapcsolatból, és ezzel felégetni magunk mögött mindent. Léna sem képes hátat fordítani az eddigi életének, és igazából ebben nem igazán áll be fordulat, mint ahogy a fülszöveg ígéri – csak egymás után viseli el a csapásokat.
– Nem olyan könnyű.
– Mi nem könnyű? Kiadni az útját annak az önző állatnak, aki felfalta az életedet?
A regényben rengeteg szó esik a szexualitásról, ugyanis Léna egyik központi problémája az, hogy nem tud feloldódni az ágyban, és élvezni a szexet. Ez a szál nem zavart volna, viszont az, hogy Léna barátnője folyamatosan azt sulykolja a nőbe, hogy csak szexelnie kell valakivel, hogy jobb legyen az élete, rettentően zavart. A szexualitás – és annak hiánya – komoly probléma, de Lénának sokkal összetettebb problémái vannak annál, mint amire a szex megoldást nyújthat. Legalábbis én azt hittem, szemben az írónővel, aki mégis azzal oldja a meg problémákat, hogy Lénának szexpartnert talál.
András és Léna között ugyanis lényegében csak testiség volt. Nem nagyon esett szó mély beszélgetésekről, sőt, Léna lenézi a férfit, amiért magánál műveletlenebbnek találja – még ha ezt nem is mondja el Andrásnak. Nagyon zavart, hogy Léna nem kevés felsőbbrendűséggel javítgatta gondolatban a férfi nyelvhelyességi hibáit. Nagyon kétlem, hogy ennek ellenére szerelem lett volna köztük, és hogy a kettejük viszonyára fel lehetne építeni egy kapcsolatot. A regény végéről is muszáj beszélnem egy kicsit, de csak spoiler nélkül. Én végig vártam, hogy Léna kezébe vegye az irányítást, és végre megoldódjanak a problémát, de ami végül történt az csalódással töltött el.
„Ott volt anyád. Az úgynevezett erkölcsös utat választotta, amikor szembejött vele a boldogság annak az aranyláncos férfinak a képében. Visszautasította. És mi maradt neki? A csipketerítői.”
A legérdekesebb számomra Léna szüleihez fűződő viszonya volt, ugyanis ahogy megismerjük a szülőket, és az ő múltjukat, egyre jobban megértjük, hogy miért is vált olyanná a főhősünk, amilyennek megismertük. Ez jól mutatja, hogy a szülőknek milyen fontos szerepük van a gyerekük felnőtt életében is, és hogy egyáltalán megtalálja-e valaha a boldogságot. Az is pozitív volt a könyvben, hogy rengeteg érzelem volt benne, és a szerzőnő tényleg gyönyörűen képes leírni az emberi érzéseket, gondolatokat, a fogalmazásmód tehát egészen lenyűgözött. Azt azonban meg kell jegyeznem, hogy néhol kizökkentett, hogy a szerző a gimnazistákat harmadikosnak-negyedikesnek nevezte, holott a pedagógusok már nagyon régóta nem ezekkel a számokkal nevezik el az osztályokat. Ha a regény napjainkban játszódik, akkor bizony ilyenekre is muszáj figyelni.
Összességében sok dolog idegesített a regénnyel kapcsolatosan, de voltak nagyon szép, mély érzelmekkel teli részek, és bizony mondanivalója is volt a regénynek. Bár néhányszor csalódnom kellett Lénában, azért nem bántam meg, hogy a kezembe vettem Bálint Erika regényét, és ajánlom mindenkinek, aki egy megható könyvet szeretne olvasni, egy olyan nőről, aki szeretne kilépni a boldogtalanságból.
Értékelés:
Ha kedvet kaptál a könyvhöz, itt megvásárolhatod!
NYEREMÉNYJÁTÉK
A regény főszereplője, Léna tanárként dolgozik egy középiskolában, ezért a mostani játékunkban az lesz a feladatod, hogy a bejegyzésekben kiemelt betűkből rakd ki egy-egy tantárgy nevét. Ha sikerült megtalálni mind a négy szót, az első betűiket összeolvasva megtudhatod Léna barátnőjének a nevét.
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.
a Rafflecopter giveawayA turné állomásai:
01/24 Utószó
01/26 Fanni’s Library
01/28 Sorok között
01/30 Csak olvass!
A könyv adatai:
Oldalszám: 288
Kötéstípus: kartonált
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
ISBN: 9789634577096
Országos megjelenés: 2019.11.08.