Októberi összegzés (2025)

Az októberrel együtt végre megérkezett az igazi ősz, és én belevetettem magam az őszi tevékenységekbe: pumpkin spice lattét ittam, sétáltam az őszi levelek között és fahéjas csigát sütöttem. Az őszi hónapokban ráadásul mindig nagy kedvem van olvasni, így hát a szeptember után az októberi olvasmánylistám is meglehetősen hosszú lett – még annak ellenére is, hogy sok programom volt az utóbbi hetekben. Nézzük is a listát!

---

Olga Tokarczuk: Az ​elveszett lélek

A Nobel-díjas Olga Tokarczuk első gyerekeknek (is) szóló képeskönyve testről, lélekről, várakozásról és türelemről.

A hónap első olvasmánya Az elveszett lélek volt, amelyet a Könyvfesztiválon szereztem be, és rögtön a vásárlást követően el is olvastam. Olga Tokarczuk Nobel-díjas író, ám ez a könyve egy nagyon kevés szöveggel operál, és elsősorban a gyönyörű képek mesélik el a történetet: a főszereplője egy férfi, aki a nagy rohanásban elhagyta a lelkét, ezért most meg kell várnia, hogy beérje őt. A lírai szépségű rajzok és a kreatív kivitelezés mellett maga a történet is nagyon szépen kivitelezett, és míg a főszereplőnk csendesen várakozik, mi is lelassulhatunk kicsit ezzel a könyvvel. Az elveszett lélekről már írtam bővebb értékelést is, sőt, a bejegyzésemben néhány oldalt is megmutatok a könyvből.

Kristin Hannah: A ​nők

„A bátorság lelkesít. A barátság kötelez. A remény egyesít.”

Nők is lehetnek hősök – ez a mondat megvilágosodásként hat az ápolónőnek készülő, húszéves Frances „Frankie” McGrathra. A fiatal lány az idilli, napfényes Dél-Kaliforniában nőtt fel, konzervatív gondolkodású szülei védőszárnyai alatt, és büszke rá, hogy mindig helyesen cselekszik. 1965-ben nagyot fordul a világ, és hirtelen ő is más jövőt képzel el maga számára. Amikor bátyja a vietnámi háborúba indul, Frankie a nyomdokába lép, és önként jelentkezik az amerikai hadsereg Tábori Ápolóhadtestébe.
Frankie éppoly zöldfülű és tapasztalatlan, mint a vietnámi háborúba küldött férfiak, és megrendíti az ott átélt zűrzavar és pusztítás. Nap mint nap kockára teszik az életüket reménység és hazugságok közepette; életre szóló barátságok szövődnek, amelyek egy pillanat alatt semmivé válnak. A háborúban Frankie látja a szerencséseket, a bátrakat, a megtörteket és az elveszetteket – és ő is egy lesz közülük.
De a háború csak a kezdet Frankie és veterántársai számára. Az igazi küzdelem a megváltozott, megosztott Amerikába való hazatéréssel kezdődik, ahol dühös tüntetők fogadják őket, és a nemzet legszívesebben elfelejtené a vietnámi háborút.

A nők című regény egy lány története, de ráirányítja a figyelmet mindazokra a nőkre, akik a tűzvonalban harcoltak, ám áldozatuk és hősiességük szinte teljesen feledésbe merült. Az igaz barátságról és bátor hazafiságról szóló könyv fiatal főszereplőjének idealizmusa és hősiessége egy egész korszak védjegyévé válik.

Nem véletlen, hogy A nők az egész világon nagy sikert aratott, ugyanis ez a kötet rendkívül izgalmas és olvasmányos módon beszél egy fontos, de keveset tárgyalt témáról: a nők szerepéről a háborúban. Frankie, a kötet főhőse, fiatal lányként jelentkezik a vietnámi frontra ápolónak, azonban maga sem tudja, hogy mire vállalkozik. A háborúban szerzett szörnyű tapasztalatai után azonban az otthonában sem lehet többé önmaga, hiszen Amerikában eddigre már a legtöbben ellenzik a háborút, Frankie-t pedig senki sem érti meg. Ez a kötet egyszerre társadalmi és történelmi fikció, lélektani regény és romantikus történet – remélem, hogy itthon is megtalálja majd az olvasóközönségét.

You Yeong-Gwang: Az ​esőpiac

A monszun első napján megjelenik egy régi, viharvert épület. Ez az esőpiac. Odabent varázslatos könyvesboltokat, fodrászokat és parfümériákat találsz – mindent, amire csak vágysz.
De meghívó nélkül nem léphetsz be.
Serin szűk lakásban lakik az édesanyjával, és jobb, fényűzőbb életről álmodik. El se tudja hinni, milyen szerencsés, amikor kap egy szelvényt, amivel beléphet az Esőpiacra.
A piacon lecserélheti az életét egy újra. Egy jobbra.
Serin, amikor elmegy a piacra, magával viszi Ishát, a macskát, és egy titokzatos árny követi kettejüket. Azt mondják neki, pusztán egy hete van, hogy kiválassza a legjobb életet, és ezután tökéletes boldogságban éljen.
Viszont van egy csapda.
Ha nem találja meg álmai életét, örökre a piac fogságában ragad.

Az idén nagy sikereket ért el Az esőpiac, amely egy dél-koreai szerző műve, és egy kislányról szól, aki egy jobb élet reményében ellátogat egy mágikus helyre, az esőpiacra, ahol elcserélheti a sorsát egy jobbra. A könyvet hangoskönyvként hallgattam meg, ls meglehetősen nagy reményeket fűztem hozzá, hiszen sok helyen olvastam jókat a kötetről. Bár maga az esőpiac valóban egy nagyon ötletes és különleges hely, a történetet én nem éreztem annyira erősnek, mint amennyire ezt a könyv körüli hype igazolná – a könyv főszereplője, Serin az esőpiacon sok-sok állomáson keresztül próbálja megtalálni a tökéletes életet tartalmazó üveggömböt, ám a végkifejlet hamar sejthető, a kalandok pedig már most is összemosódnak a fejemben. Serin jelleme sem lett igazán kidolgozva, így nem igazán tudtam hozzá kötődni.

Ennek ellenére azonban úgy gondolom, hogy akik szeretik a tipikus ázsiai cozy fantasy történeteket, azok ebben a könyvben is megtalálják majd a számításukat.

Kristyn J. Miller: Given ​Our History – A többi már történelem

Ne szeress bele újra a gyerekkori legjobb barátodba!

Mi sem egyszerűbb, nem igaz? Clara Fernsby motivált egyetemi oktató. Tizennégy éves kora óta történelmet akart tanítani, és semmi nem állhatott az útjába – még élete szerelme sem. Végül megérte a sok áldozat, hiszen rögtön az egyetem után jól fizető állást kapott egy magánegyetemen, ráadásul idén végre esélye van kinevezett professzorrá válni.

Theodore Harrison vendégoktatóként érkezik az őszi szemeszter idejére.
A felbukkanása kellemetlen emlékeket idéz fel Clara múltjából, hiszen tíz éve nem beszéltek egymással. Most, hogy újra találkoznak, Clarának minduntalan eszébe jutnak a közös élményeik az Appalache-hegységben töltött őszi táborokból. Addig cserélgettek régi könyveket és CD-ket, mígnem Clara végül beleszeretett a sötét hajú, csendes fiúba.
Habár Teddy valaha a legjobb barátja volt, a most előtte álló történészprofesszor egészen idegennek tűnik a számára. De ahogy a közös projektjük miatt egyre több időt töltenek együtt, Clara ráébred, hogy a szíve megint veszélyben van. A tíz évvel ezelőtt történtek után minden esély megvan rá, hogy Teddy visszautasítja őt. De minden történet csak nézőpont kérdése, és ezúttal Clara más kimenetelt szán az övéknek.

Légy tanúja a történelmüknek!

Az október következő olvasmánya egy igazán őszies könyv volt, amely nem csak a borítójával varázsol őszies hangulatot, de a történet is ebben az időszakban játszódik, egy egyetemi kampuszon, ahol két régi barát ismét egymásra talál. A többi már történelem tehát egy második esély történet, amely két szálon fut, így egyszerre ismerhetjük meg a múl- és jelenbeli eseményeket. Bár a könyv cselekménye nem mondható pörgősnek vagy fordulatosnak, és meglehetősen kiszámítható a égkifejlet is, számomra ezt a könyvet teljesen elvitte magával a hangulat és a nosztalgiafaktor. Annak, aki tényleg őszi hangulatú könyvet keres, mostantól kezdve ezt a regényt fogom ajánlani!

Tamsyn Muir: Floralinda ​hercegnő és a negyvenemeletes torony

Amikor a gonosz boszorkány megépítette a negyvenemeletes tornyot, igyekezett a lehető legalaposabban eljárni. Gyémántpikkelyű sárkánytól kezdve gyilkos goblinhordáig mindenféle iszonyatos szörny került a torony minden emeletére, ha pedig egy vállalkozó szellemű herceg valahogy végigverekedné magát a legfelső emeletig, jutalma egy arany kard lenne – valamint a szépséges Floralinda hercegnő keze.
De mindeddig egyetlen hercegnek sem sikerült még az első emeleten se túljutni. A negyvenedikről nem is beszélve!
Ráadásul a friss hercegek forrása elapadni látszik az utóbbi időben, Floralinda pedig már érzi bőrén a tél első fagyos leheletét…

Tamsyn Muir, a hazánkban is rendkívül népszerű, formabontó Lezárt Sír-sorozat szerzője ezúttal egy mesének induló, de egyre sötétebb hangot megütő, önálló fantasy történettel jelentkezik.

A Floralinda hercegnő az egyik legjobban várt könyvfesztiválos megjelenés volt számmra ebben az évben, így hát nem tudtam sokat várni ezzel a könyvvel. Ráadásul a könyv csupán 200 oldalas, így egyetlen nap alatt el tudtam olvasni. Igazság szerint nem nagyon tudtam, hogy mire számítsak, de Tamsyn Muir tényleg kiváló szerző, a Floralinda hercegnő pedig egy nagyon jó humorú, okosan felépített kötet, amely teljesn kifordítja a toronyba zárt hercegnő klasszikus meséjét, és sok ponton horrorba fordítja azt. Nekem sajnos a kötet közepe kissé nehezen csúszott, de ennek ellenére is nagyon örülök, hogy elolvashattam.

Raquel Vasquez Gilliland: A ​növénybűvölő

A legenda szerint a Flores család megsértette a régi isteneket, ezért megátkozták őket, és azóta a család nőtagjai egy csipetnyi varázserővel rendelkeznek.

Sage Flores attól a pillanattól fogva menekül a családja és az „adottsága” elől, hogy a kisebbik húga, Sky meghalt. Ám nyolc évvel később kénytelen visszatérni a szülővárosába. Úgy megy vissza dolgozni a korábbi munkahelyére, mintha belebújna egy régi, kényelmes pulóverbe, és arra használja a képességét a Cranberryi Rózsa Vállalatnál, hogy beszélgessen a növényekkel, és felfedezze a környéken élő különleges példányokat.
A növényvadászat meglehetősen egyszerű munka, de Sage kap egy társat Tennessee Reyes személyében, ami meglehetősen bonyolulttá teszi a helyzetet: ugyanis gimnazista korukban a férfi összetörte Sage szívét, aki a mai napig nem heverte ki a csalódást. A közös munka a felszínre hozza a különleges és kellemes emlékeket, és Sage fokozatosan újra beleszeret az érett és vonzó férfiba.
Sage-nek nincs ideje a romantikára, mert ritka növényeket kell felkutatnia, a halott húga kísértete állandóan meglepi egy bögre kávéval, az idősebbik húga pedig villámokat varázsol az égboltra, amikor dühös. De amikor együtt van Tenn-nel, olyan érzés fogja el, mintha egy réten állna egy nyári zivatar előtt: állandóan szikrázik körülöttük a levegő, így aztán elkerülhetetlen a végkifejlet.

Az őszi TBR listámon volt A növénybűvölő, amely tavaly jelent meg, és úgy látom, hogy elbűvölte a telejs magyar olvasóközönséget. Emiatt sajnos nagyon nagy elvárásokkal kezdtem a kötetbe, amelyet nem tudott teljesíteni – pedig egyébként egy hangulatos, ötletes könyv A növénybűvölő, tele szimpatikus karakterekkel. A főszereplő, Sage egy nagyon szimpatikus karakter, akinek a különleges képessége az, hogy kommunikálni tud a növényekkel – ez nekem nagyon tetszett. De nem a mágián, hanem a romantikus szálon volt a fő fókusz, amely egyébként meglepően erős volt, és – meglepetés – ebben a kötetben a karakterek képesek voltak kommunikálni is egymással! Volt azonban egy fordulat a regény második felében, amely nekem nem igazán passzolt ebbe a kötetbe, és nem is lett szerintem rendesen megalapozva, így sajnos nem tudtam maradéktalanul elégedett lenni a történettel.

Samantha Shannon: Égő ​virágok között

Lépj be az eposzi méretű világba.
Az Égő virágok között történetében csapnak fel az első lángok, amelyek aztán azzal fenyegetnek, hogy porig rombolják A Narancsfa-kolostor világát.

Yscalin, ez a napsütötte, levendulamezőkkel borított föld hamarosan lángok martaléka lesz.
Több évszázad telt el azóta, hogy a sárkányok serege szárnyra kapott, és kis híján kiirtotta az emberiséget.
Marosa Vetalda bebörtönözve él az otthonában, minden lépését figyeli rideg atyja, Sigoso király. A hegyeken túl Marosa jegyese, Aubrecht Lievelyn kormányozza Mentendont. Marosa és Aubrecht egy jobb világot szeretnének elhozni a bolygóra.
Estina Melaugo számára ez a jobb világ távoli ábránd. Ő le akarja vadászni a sárkányokat, ezeket a fenevadakat, amelyek évszázadokon át szunnyadtak.
Ébredezik Fýredel, a nagy féreg, és elsőként Yscalint fogja célba venni…

Az Égő virágok között az ellenállás, az emberi állhatatosság története. Ebből a kötetből derül ki, milyen tragikus események vezettek ahhoz az eseménysorhoz, amelyeket már ismerünk A Narancsfa-kolostor című, több mint egymillió példányban elkelt bestsellerből.

Nagy meglepetésemre a Next21 a külföldi megjelenés után alig pár hónappal már el is hozta nekünk Samantha Shannon legújabb regényét, amely A Narancsfa-kolostor közvetlen előzményét meséli el. A nagyon igényes, illusztrált kötet nem kevésbé különleges tartalommal bír, ugyanis a Rém-hegy kitörésének időszakába repít minket, Yscalinba, ahol első kézből láthatjuk a sárkánygyíkok kitörését. A regény nagyobb részében Marosa történetét olvashatjuk el, aki ugyan A Narancsfa-kolostorban nem tett rám igazán mély benyomást, de itt nagyon közel került a szívemhez. Bár az Égő virágok között egy nagyon rövidke kötet, így is megéri olvasni – és akár remek belépő is lehet A káosz gyökerei-sorozat világába.

Max Porter: A ​bánat egy tollas állat

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Varjú: félig gyógyító, félig szemfényvesztő csaló, aki nem akart mást, csak segíteni két kisfiúnak, akik elveszítették az édesanyjukat. El is repült Londonba, és megígérte a fiúk apjának: velük marad, amíg szükség lesz rá. A kétségbeesett férfi szép lassan megszokta, hogy a Varjú mindig ott van velük. Amikor esznek, amikor alszanak, amikor az apa Ted Hughesról szóló könyvét írja, és minden pillanatban, amikor fiaival együtt azért küzd, hogy formát adjon az alaktalan fájdalomnak, ami az életükből lett, és minden nap egy kicsit elviselhetőbb legyen az előzőnél.

Max Porter három szólamban – az apa, a fiúk és a Varjú hangján – mesél a gyászról, a fájdalomról, az elfogadásról és a továbblépésről. Hatalmas kritikai visszhangot kiváltó első kötete bravúros nyelvi játékokban gazdag, megrázó és meglepő kisregény.

Régóta a polcomon csücsül már ez a rövid kötet, azt sem tudom, hogy mikor vagy hol szereztem be, az azonban biztos, hogy visszatérő eleme az éves TBR-listáimnak. Bár régóta itt van már, fogalmam sem volt róla, hogy mit rejt a kötet – egy nagyon izgalmas elbeszélésmóddal rendelkező, erősen metaforikus kötetet, amelynek fő témája a veszteség és abból való gyógyulás. A főszereplő család elveszíti az édesanyát, és a bánat egy varjú képében jelenik meg náluk. Ám bármilyen szörnyű – és sokszor zavarba ejtő – a jelenléte, végeredményben mégis segít a lélek gyógyulásában. A bánat egy tollas állat valóban meglepő és megrázó kötet, így azoknak ajánlom, akik nyitottak az ilyen jellegű, lírai hangvételű olvasmányokra.

Ransom Riggs: Vándorsólyom ​kisasszony különleges gyermekei

Egy rejtélyes sziget
Egy elhagyott árvaház
Egy különös fényképekből álló gyűjtemény

Ez vár felfedezésre a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei című felejthetetlen regényben, amely a fantázia és a fotográfia elegyéből kever izgalmas olvasmányt. Történetünk kezdetén rettenetes családi tragédia indítja útnak a tizenhat esztendős Jacobot egy távoli, Wales partjai közelében lévő szigetre, ahol felfedezi Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekek számára alapított otthonának omladozó romjait. Ahogy Jacob végigjárja az elhagyott hálótermeket és folyosókat, rájön, hogy Vándorsólyom kisasszony gondozottjai nem csak különlegesek voltak, de talán veszélyesek is. Lehet, hogy nem véletlenül száműzték őket egy kietlen szigetre. És valamiképpen – lett légyen ez bármilyen valószínűtlen – talán még mindig élnek.
Ez a nyugtalanító, réges-régi fényképekkel illusztrált regény élvezetes olvasmány felnőtteknek, tiniknek és bárkinek, aki élvezi a hátborzongató kalandokat.

Néhány éve nagyon felkapott volt a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei és annak folytatásai, ám engem akkor teljesen elkerült ez a könyv. Persze a borítóval találkoztam már, de sosem gondoltam, hogy nekilátok majd elolvasni a történetet – nemrégiben azonban nagyon kedvező áron találtam meg az első részt egy Cseritiben, és azóta nem hagyott nyugodni a könyv. És milyen jól tettem, hogy elolvastam! A regény ugyanis nagyon egyedi alapötletre épül, elképesztően hangulatos – egy kicsit borzongató, de nem megy át horrorba – és igazán izgalmas a cselekményvezetése is, hiszen egy olyan iskolába kerülünk, amely kívül esik az időn, és ahol olyan gyerekek élnek, akik tudnak repülni, tűz ég a kezeik között, vagy épp láthatatlanok.

Kádár Annamária: Minden ​jó, ha karácsonyra készülünk!

Kádár Annamária interaktív mesekönyvében a főszereplő családdal együtt TE is a történet részese lehetsz, hiszen a mesét hallgató gyerekek dönthetik el, miként folytatódjanak a kalandok.
Így válik igazi, közös családi élménnyé apa, anya, Sári és Ábel karácsonyi készülődése.
A készülődés során választhatunk: adventi naptárat készítsenek vagy korcsolyázni menjenek; karácsonyi díszeket készítsenek, vagy hóembert építsenek; mézeskalácsot süssenek, vagy kuckózzanak be mesét olvasni.
A mese előrehaladtával lehetőségünk adódik, hogy a különböző élet- és választási helyzeteket MI is átbeszéljük.

Kádár Annamária könyvével nyitottam meg idén a karácsonyi szezont: ez egy gyerekeknek készült kötet, amely egy család karácsonyi készülődését és téli programjait mutatja be – ezáltal pedig ötleteket is ad az ünnepek előtti időszak közös eltöltésére. Aranyos könyv, kedves és szép illusztrációkkal, kisgyerekekkel jó lehet olvasni.

Híragi Szanaka: Az ​elvesztett emlékek lámpása

Létezik egy különleges fotóstúdió, ahol előbb-utóbb mindenki megfordul. Ez a hely ugyanis a túlvilág felé vezető út első állomása, ahol egy titokzatos férfi, Hiraszaka fogadja az eltávozottakat. Mindenki, aki ide kerül, egy halom fényképet kap, egyet-egyet élete minden egyes napjáról. Ahhoz, hogy valaki továbbléphessen a túlvilág felé, ki kell választania a legmeghatározóbb, legkedvesebb emlékeit ábrázoló fotókat – minden megélt évből egyet. Előfordul azonban, hogy épp a legfontosabb pillanatokról nem készül kép, vagy a meglévő fotó életlen, esetleg sérült. Ilyenkor az elhunytaknak lehetőségük van Hiraszaka kíséretében visszautazni a múltba, hogy megörökítsék, és egyben újra átéljék azt a jelentőségteljes pillanatot. Van azonban egy szigorú szabály: soha, semmilyen körülmények között nem szabad beavatkozni a múltba…

Az elveszett emlékek lámpását szintén hangoskönyvben hallgattam meg, de a papír kötetben is követtem a haladomásomat, és egy-egy részt újra is olvastam. Bár általában nem igazán szoktak megnyerni a japán fantasy/mágikus realista kötetek, ez a könyv most nagyon tetszett, és valóban meghatónak éreztem. A könyv három kisebb történetet foglal magába, mindegyik egy olyan helyen játszódik, amely az élet és a halál között áll. Bár látszólag különálló történetek ezek, itt-ott mégis összeérnek, és egy nagyon szívhez szóló regényt adnak ki. Bár komoly, sokszor meglehetősen nehéz témák is vannak a történetben, mégis jó szívvel ajánlom olvasásra!

Serena Valentino: Vesszen ​a szörny!

Lehet, hogy azt hiszed, már ismered ezt a történetet, amely régi, akár az idő. Talán ismered a Szépséget és a Szörnyeteget, és az átkot, amit együtt törtek meg. De léteznek olyan mesék, amelyeknek nem csupán egy befejezése van. Amelyekben egynél több gonosztevő is szerepel. Gaston története is ilyen. Gaston és a Herceg, bár nem voltak vérszerinti rokonok, testvérekként nőttek fel. Gyerekkori kalandjaik során bejárták a kastély megannyi termét, sőt, még a sűrű erdőbe is elmerészkedtek. Az erdőbe, amely otthont adott a legendás gévaudani fenevadnak, a félelmetes lénynek, amelynek jelenléte folyton ott derengett a képzeletükben. Azután, egy végzetes éjszakán, egy borzalmas tragédia örökre megváltoztatta az életüket és a barátságukat, és egészen különböző utakra terelte őket: az egyikük elindult az önzés és a kiváltságok útján, a másik pedig elhatározta, hogy helyrehozza a múlt hibáit. Amint azt tudjuk, a Herceg nagy árat fizetett a gonoszságáért. Gaston pedig három, minden lében kanál boszorkány varázslatától hajtva, szépen, lassan egyetlen vágy rabszolgájává vált: hogy mindenáron vesszen a szörny!

A Gonosztevők sorozat 11. részében ismét a kezdetekhez térünk vissza: A Szépség és a Szörnyeteg meséjéhez. Ám ezúttal nem a Szörnyeteg, hanem Gaston történetét ismerhetjük meg! A Vesszen a szörny! jó ideje a legkidolgozottabb darabja a sorozatnak, amely teljes egészében Gastont helyezi középpontba, bár sok izgalmas dolgot megmutat a herceg múltjából is. Nagyon élveztem olvasni a könyvet, bár sajnos Gaston jellemének változását nem éreztem annyira hitelesnek – kicsit megúszós dolognak éreztem, hogy a boszorkányokra fogtuk. Ennek ellenére viszont az utóbbi időben nem olvastam ilyen jó Serena Valentino-könyvet, a sorozat rajongóinak abszolút ajánlom.

Októberben elolvasott könyvek száma: 12
Elolvasott oldalak száma: 3062