Irány a Könyvfesztivál: 10+1 könyv, amit be kell szerezned a legnagyobb könyves eseményen!

Nincs olyan könyvrajongó, aki ne lenne feldobva áprilisban, tudva, hogy hamarosan itt az év egyik legfontosabb könyves eseménye, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A Millenáris idén április 25 és 28 között telik meg könyvmolyokkal és könyves újdonságokkal, viszont nem mindig egyszerű eligazodni a rengeteg friss megjelenés között. Ezért is gyűjtöttem a össze a számomra legizgalmasabb friss megjelenéseket, amik közül néhány biztosan hazajön velem az eseményről.

Bryn Greenwood: Minden csúf és csodálatos dolog

Egy igazán komoly és ellentétes érzékeket kiváltó kötet jelent meg a napokban a Könyvmolyképző Rázós könyvei között. A regény – a kategória többi könyvéhez hasonlóan – tabu témát boncolgat, de aki kedveli az ilyen jellegű könyveket, annak a Minden csúf és csodálatos dolog kötelező olvasmány.

Wavy ​ötéves korára már nagyon sok traumát szenvedett el.Nem hajlandó sem beszélni, sem mások előtt enni, mert kábítószerfüggő anyja mocskosnak tartja, ami a szájába kerül. Apja, a drogdíler Liam nem sokat törődik a családjával. Wavy egymaga küszködik, hogy iskolába tudjon járni és ellássa a kisöccsét, Donalt. Csak Kellen, Liam egyik embere mutat együttérzést és törődést Wavy irányában. A szeretetre éhes kislány és a sérült férfi egymásba szeretnek, és Wavy mindössze tizenhárom éves, amikor szexuális kapcsolatot kezdenek. Nagynénje pedofilnak bélyegzi Kellent, és kitartóan küzd, hogy elválassza őket egymástól. Wavy időközben felnő, és hihetetlen szívóssággal, minden akadályt legyőzve dolgozik azon, hogy ismét összekerülhessen a férfival.

a

a

Bodor Ádám: Sehol

Április 16-án, azaz már a könyvfesztivál előtt megjelenik Bodor Ádám legújabb novelláskötete, a Sehol, melyben 7 teljesen új történtet olvashatunk az írótól. Aki kedveli Bodor írásait, az bizonyára nem fog csalódni ebben a kötetben sem, ráadásul az érdeklődők a könyvfesztiválon a novelláskötet bemutatóján is részt vehetnek, április 28-án, 11.30-tól a Szabó Magda teremben.

Bodor ​Ádám talán nem is regényeket és novellákat ír, hanem történeteket, amelyek időnként, mint a sebes patakok, széles medrű folyóvá állnak össze, máskor pedig a deltatorkolathoz hasonlóan apróbb szigetek, mederrészek, rejtélyes alakzatok alakulnak ki a folyam körül. A Sehol hét elbeszélése, abszurd balladája ilyen delta-történetek füzére. Újabb variációk végnapokra. 
Hol van ez a Sehol? Valahol a közvetett közelünkben, a vaktérképek szélén, kollektív tudattalanunk mélyén. A Dvug folyó mocsaras partján, a pitvarszki réten, a Hlinka-tetőn, a maglaviti fegyházban vagy éppen a földrajzi valóságban is létező máramarosi Leordinán. Merthogy a többi hely is létezik: megismerjük természeti sajátosságaikat, legerősebb törvényeiket. Temetések és találkozások, árulások és menekülések, háromszögek és mindenféle bonyodalmak. Atombomba az éjszakában. Bodor Ádámnak a kései Beckettet idéző elbeszélései csavarokban és fordulatokban gazdag történetek, elképesztő nyitásokkal és a legváratlanabb végjátékokkal a véletlenek erejéről.

Tommy Orange: Sehonnai

A XXI. század kiadó sem tétlenkedik a könyvfesztivál előtt, és egy vadonatúj KULT könyvet tárnak a nagyközönség elé, mely külföldön már elnyerte az olvasók szívét. A Sehonnai még a fesztivál előtt, április 18-án megjelenik.

Bámulatos ​és megrázó portré egy olyan Amerikáról, amelyet eddig csak kevesen láttunk. Tommy Orange regénye nem véletlenül töltött megjelenése óta tizenhat hetet a New York Times bestsellerlistájának élén. Egy olyan hang szólal meg benne, amelyet még sosem hallottunk: fehéren izzó és elsöprő erejű. Egyszerre szilaj, mókás, izgalmas és mélyen modern. 
Tizenkét feledhetetlen figura igyekszik az oaklandi pow-wow-ra, az észak-amerikai indiánok nagy összejövetelére, hogy aztán azon a sorsszerű napon mindannyiuk élete összekapcsolódjon.
Költői és ádáz könyv, tele elektromos feszültséggel. Minden egyes lapja egy robbanás erejével ér fel. Sodró lendületű többgenerációs történet, az erőszak és a gyógyulás, az emlékezés és az önazonosság regénye. Egyszerűen az a végzete, hogy klasszikussá váljon.

a

Kazuo Ishiguro: Árva korunkban

Aki szokta olvasni a blogomat, az valószínűleg tudja, hogy nagyon kedvelem Kazuo Ishiguro munkásságát, ráadásul az új Európa kiadós változatban gyűjtöm, ezért mindig örülök, ha újabb könyvet jelentetnek meg ebben a változatban. Az Árva korunkban szintén 18-án érkezik egy új, gyönyörű borítóval.

A ​huszadik század elején egy üzletember-misszionárius házaspárnak váratlanul nyoma vész Sanghajban. Fiuk, Christopher Banks Angliába kerül, s a 30-as években már ünnepelt magándetektív Londonban. 1937-38-ban Japán a második világháború nyitányaként sorra foglalja el a kínai nagyvárosokat. Sanghaj sorsa is hamarosan beteljesedik. Titkos brit diplomáciai tárgyalások kezdődnek Japánnal, az egész londoni divatos társaság a fenyegető világégésről beszél- főleg, úgy tetszik, Chirstopher Banks fantáziájában, aki egyre inkább úgy gondolja: ha nem megy vissza gyerekkora színhelyére, és nem oldja meg életet legfontosabb ügyét – szülei eltűnésének rejtélyét-, semmi sem akadályozhatja meg a keleti béke összeomlását, s vele együtt a nyugatiét sem, hiszen Sanghaj a maga európai negyedeivel valóságos szikra a lőporos hordón. 
Politikai alivilág (kínai kommunisták és nacionalisták, szovjet kémek, veszélyes angol amatőrök) és üzleti alvilág (ópiumcsempészet) kusza köreibe vész bele Christopher nyomozása során, s ahogy a világ halad a pusztulás felé, úgy hatalmasodik el rajta a rögeszméje – az olvasónak pedig végül magának kell eldöntenie, mennyire megbízható forrásból származik ez az egész történet, és a megoldás csakugyan megoldja-e a rejtélyt.

S. A. Chakraborty: Bronzváros

A Bronzváros az egyik legjobban várt könyv a tavasszal számomra, ezért már nagyon várom, hogy végre a kezembe foghassam. Először nem jött be igazán ez a dzsinnes téma, de minél többet olvasgattam a fülszövegét, annál kíváncsibbá tett. A könyv körül már most elég nagy hype alakult ki, ezért nagyon kíváncsi leszek, hogy végül milyen is lesz ez a regény.

Nahri ​sosem hitt a mágiában, de megvan a tehetsége hozzá: a 18. századi Kairó utcáin nem találni nála kiválóbb szélhámosnőt. Ám mindenkinél jobban tudja, hogy amivel a kenyerét keresi – tenyérjóslás, zár-szertartások, gyógyítás –, az egytől egyig szemfényvesztés, bűvészmutatvány, tanulható képesség. Eszköz arra a csodás célra, hogy kizsebelhesse az oszmán nemeseket.
De amikor Nahri véletlenül megidézi maga mellé Dárát, a hozzá hasonlóan dörzsölt és sötéten rejtélyes dzsinn harcost, akkor kénytelen elismerni, hogy a varázsvilág – melyről szentül hitte, hogy csupán a gyerekmesékben létezik – valódi. Mert Dára megoszt vele egy lélegzetelállító történetet: a tűz lényeitől hemzsegő forró, szélfútta sivatagon és a rejtélyes máridok nyughelyének otthont adó folyókon, az egykor szemkápráztató emberi világvárosok romjain és a hegyeken túl – ahol még az égben köröző ragadozó madarak sem azok, aminek látszanak – terül el Dévábád, a legendás bronzváros, melyhez Nahrit eltéphetetlen kötelék fűzi.
Dévábád bűbájokkal átitatott díszes bronzfalai és a hat dzsinntörzs kapui mögött régi ellentétek húzódnak. Amikor Nahri úgy dönt, hogy belép ebbe a világba, az érkezése egy évszázadok óta fortyogó háború kirobbanásával fenyeget. Nahri hamarosan kénytelen megtanulni, hogy az igazi hatalom kegyetlen és könyörtelen. Még a mágia sem védheti meg a nemesi intrikák veszélyes hálójától, és a legagyafúrtabb cselszövések is végzetes következményekkel járhatnak.
Az elsőkönyves S. A. Chakraborty különleges utazásra invitálja az olvasót a Bronzvárosban. 2017 egyik legnépszerűbb fantasy debütálása elképesztő kaland egy olyan világban, amit egyhamar nem felejtünk el.

Karl Ove Knausgård: Élet

Ez a könyv egy kicsit kakukktojás, ugyanis Knausgård életműsorozatának, a Harcomnak a negyedik kötete a most megjelenő regény, viszont mivel Knausgård lesz az idei könyvfesztivál díszvendége, semmiképp nem hagyhattam ki a felsorolásból. A szerzővel a könyvfesztiválon csütörtökön és szombaton is lesz beszélgetés, illetve dedikálni is fog szombaton 15 órától.

A ​tizennyolc éves Karl Ove Knausgård az érettségi után egy északnorvég halászfaluban kezd önálló életet. Bár életében először tényleg távol van az apjától, a fizikai távolság sem feledteti a múltat, amely Hafjordban is kísérti. Knausgård tanítóként helyezkedik el a falu iskolájában, és saját lakásba költözik, ahol végre van tere és ideje írni, ám két dolog állandóan eltereli a figyelmét a munkáról: az alkohol és a nők. A Harcom sorozat negyedik része közelkép a kamaszkor vágyairól és szenvedéseiről, szégyenről, megaláztatásról és kontrollálhatatlan érzelmekről.
Karl Ove Knausgård 1968-ban született Oslóban. Első regénye, amely harmincéves korában jelent meg, elnyerte a norvég kritikusok díját. Hatkötetes önéletrajzi regényfolyama – eredeti címe: Min Kamp (Harcom) – 2009–2011 között jelent meg.
Patat Bence 2000-ben végzett az ELTE skandinavisztika-finn szakpárján. A skandináv nyelvek mellett finnül, észtül, angolul, németül, franciául és olaszul beszél. Többek között Lars Saabye Christensen, Jón Kalman Stefánsson, Maja Lunde és Jussi Valtonen fordítója.

Chloe Benjamin: A halhatatlanok

A Maxim Kiadó is előrukkol újdonságokkal a könyvfesztiválra, az egyik ilyen A halhatatlanok című regény, mely egy furcsa, sötét hangulatú fantasy, ami a 60-as évek New Yorkjába repíti az olvasót.

1969-ben, ​New York City Lowe East Side-ján terjed a hír egy rejtélyes nő érkezéséről, egy utazó médiumról, aki állítja, hogy bárkinek meg tudja mondani a halála időpontját. A Gold gyerekek – négy kamasz az öntudatosság fordulópontján – ennek hallatára ki is szöknek, hogy szembesülhessenek a jövőjükkel. 
A jóslatok a következő öt évtizedről szólnak. Az aranyifjú Simon elszökik a nyugati partra, hogy a ’80-as évek San Franciscójában keresse a szerelmet; az álmodozó Klara egy Las Vegas-i bűvész lesz, a valóság elködösítése, a fantáziák és illúziók megszállottja; a legidősebb fiú, Daniel háborús orvosként próbál biztonságra lelni 9/11 után; a könyvmoly Varya beleveti magát a hosszú élet rejtélyeinek kutatásába, és próbára teszi a tudomány és a halhatatlanság közti vékony vonalat. 
Elsöprő regény figyelemre méltó ambícióról és mély érzelmekről. A halhatatlanok a sors év választás, valóság és illúzió, jelen élet, világ és a következő közti határokat vizsgálja. Mélyen megrendítő testamentuma ez a történet erejének, a hit természetének és a család hajthatatlan vonzásának.

Jamie McGuire: From Here to You – Perzselő menedék

Az izgalmas romantikus regények rajongói sem maradnak könyv nélkül áprilisban, ugyanis a népszerű író, Jamie McGuire új könyve is megjelenik a fesztiválra. A könyv érdekesnek tűnik, ezért esélyes, hogy ez a regény is a polcomon landol majd.

Ahogyan Darby Dixon a menyasszonyi ruhájában ül egy texasi templom fürdőszobájában, a kezében egy pozitív terhességi tesztet tartva, rájön, hogy hozzámenni a vőlegényéhez élete legrosszabb döntése lenne. Végül úgy dönt, elindul, hogy egy új városban, új névvel kezdje elölről. 
Scott „Trex” Trexler tengerészgyalogosként bejárta a világot. Most új munkája mellett végre lehetősége van rá, hogy visszatérjen az egyetlen helyre, ahol békésen élhetett: a coloradói Colorado Springsbe. Abban a pillanatban, amint Trex bejelentkezik a hotelbe, ahol Darby dolgozni kezdett, a fiatal nő tudja, hogy a férfi veszélyes. Semmi esély rá, hogy összekeveredjen egy újabb férfival, akiben nem tud teljesen megbízni – és Trex egész biztosan nem teljesen őszinte vele. Ahogyan Darby exe egyre közelebb jut hozzá, hogy megtalálja őt, a nő és Trex is hamar rájönnek, hogy amiről nem tudnak, az nagyon is bánthatja őket.

a

Margaret Atwood: Guvat és Gazella

És igen, a könyvfesztivál sem telik el Atwood nélkül, habár most nem egy új könyv jelenik, meg, hanem a Guvat és Gazella, mely már eddig is olvasható volt magyarul. Ami azonban különleges ebben az újrakiadásban, hogy a Jelenkor most végre a teljes trilógiát az olvasók rendelkezésére bocsátja, ráadásul egységes borítóval. Mondanom sem kell, hogy mennyire izgatott vagyok.

Egy ​férfi, aki valamikor Jimmy volt, most Hóembernek nevezi magát, és egy fán él nem messze a tengerparttól, óvakodva a kigykányoktól, a görmenyektől és a világot ellepő egyéb különös állatoktól. Egyetlen feladata, hogy vigyázzon a guvatkák csapatára, ezekre a tiszta lelkű, egyszerű gondolkodású, tökéletes emberekre, akik az ő menthetetlen faját felváltották a földön.
Nem tudja, maradt-e még életben valaki az egykori emberiségből a nagy járvány után, s fejében minduntalan azok az események zakatolnak, amelyek elvezettek idáig: ehhez a pusztuló – vagy épp most megújuló – világhoz. És egyfolytában egy nő hangja kísérti: Gazelláé, aki a szeretője volt, de nemcsak az övé, hanem legjobb barátjáé, a zseniális Guvaté is, aki a guvatkákat létrehozta…
Margaret Atwood áradó fantáziával képzeli el a közeljövőt, amikor a kiváltságos kevesek a tudományos városaikban kedvükre alakítgatják az emberek és állatok génjeit, s közben a többség kaotikus plebsztelepeken éli egyre nyomorúságosabb életét…

Martha Wells: Mesterséges sors

Tavaly jelent meg Martha Wells új sorozatának, az Öldöklő naplóknak az első része, ami egy végtelenül vicces és izgalmas sci-fi volt, ezért aztán nagyon várom, hogy magyarul is megjelenjen a második rész is, ami Mesterséges sors néven jelentkezik a Fumax jóvoltából. Külföldön minden lehetséges díjat megnyert a kötet, ezért is fűzök hozzá nagy reményeket.

Mindenki kedvenc BiztEgysége tovább fürkészi nem éppen fényes múltját – ahol jónéhány ember veszítette miatta életét. Ezért is nevezte el magát Öldöklőnek. Mivel a mészárlással kapcsolatos emlékeit a cég törölte, úgy dönt, utánajár, mi is történhetett valójában.
A véletlen siet a segítségére KÖX, egy kutatóhajó rendkívül gyakorlatias mesterséges intelligenciája személyében, amivel kényszerű szövetséget köt, és útnak indul a bányakomplexum felé, ahol annak idején véghezvitte rejtélyes ámokfutását.
De egyáltalán nem biztos, hogy mesterséges elméje fel van készülve arra, amit a sors tartogat számára…

a

a

Moskát Anita: Irha és bőr

Moskát Anita vadonatúj könyve ismét egy olyan regény, amit nem fogok tudni otthagyni a könyvfesztiválon. A szerzőt rengetegen imádják a Horgonyhely című könyve miatt, és az alapján, amit eddig tudok az Irha és bőrről, ebben a regényben sem fogunk csalódni.

Alig ​két évtizede állatok milliói bábozódtak be világszerte, hogy aztán félig emberré alakulva bújjanak elő. Az emberiségnek hozzá kellett szoknia, hogy többé nem a Homo sapiens az egyetlen értelmes faj, és hogy a teremtés újabb hullámai megállíthatatlanok. A fajzatok élethez való joga azóta is heves viták tárgya, és amikor Magyarországon népszavazásra kerül a kérdés, hogy az itt élő, gettókba zárt és bérmunkásként dolgoztatott fajzatokat törvényileg embereknek tekintsék-e, a fal mindkét oldalán kiélesedik a helyzet. 
August, a Nemzetközi Fajzatügyi Szervezet kampánymenedzsere minden eszközt megragad, hogy a közvéleményt a fajzatok oldalára állítsa, de hamarosan ő kerül kínos vizsgálódások kereszttüzébe. Pilar, a világtól elzártan, televízió előtt felnőtt borz minden állatnak segítene, ám barátait és feladatát is rosszul választja meg. Kirill, az őzfajzat blogger a fajzatok történeteit írja meg, hogy hangot adjon az elnyomottaknak, a gettó mélyén pedig mindent elsöprő sztorira bukkan. 
Moskát Anita, a Horgonyhely szerzője harmadik regényében brutálisan eredeti és kíméletlen világot tár elénk, amelyben szervesen összeolvad az állat és az ember. Ez a történet garantáltan sokáig velünk marad: bekúszik a bőrünk – vagy irhánk – alá.

Ezek az én leginkább várt könyveim a könyvfesztiválra, de természetesen ezeken kívül is rengeteg új könyv jelenik meg április 25-re. A könyvújdonságok teljes listáját itt találod meg.