Suzanne Collins: Az aratás hajnala

Az ​aratás hajnala fülszövege:

Ha ​elvesznek tőled mindent,
amit szerettél,
mi marad, amiért harcba szállnál?

Amikor felvirrad az Éhezők Viadala ötvenedik sorsolásának napja, Panem körzeteiben eluralkodik a rettegés. Ebben az évben kerül sor ugyanis a második Nagy Mészárlásra, amelyben a fiatalok szokásos létszámának kétszeresét sorsolják ki és ragadják el az otthonából.

Haymitch Abernathy a Tizenkettedik Körzetben igyekszik nem gondolni a veszélyre. Csak túl szeretne lenni a napon, és a délutánt azzal a lánnyal tölteni, akit szeret.

Amikor azonban elhangzik a neve, minden álma szilánkokra törik. Elszakítják a családjától és a szerelmétől, majd a Kapitóliumba szállítják három másik körzettársával együtt: egy kiskamasszal, aki szinte olyan számára, mintha a húga lenne, egy kényszeres esélyszámlálóval, és a város legbeképzeltebb lányával. Amikor pedig kezdetét veszi a Viadal, Haymitch ráébred, hogy eleve a vereség felé próbálják terelni. Viszont nem adja fel a harcot… és hamarosan azt akarja, hogy a küzdelme nagy hullámokat verjen a végzetes arénán kívül is.

---

Térjünk vissza Panembe, ugyanis Suzanne Collins ezúttal az 50. Éhezők Viadaláról, a második Nagy Mészárlásról mesél. Ezúttal sokunk kedvence, Haymitch Abernathy tragikus történetét ismerteti meg velünk az író! Tartsatok bloggereinkkel, hogy megtudjátok, mit gondolnak Az éhezők viadala legújabb kiegészítő kötetéről! És ne felejtsetek el játszani sem! Két szerencsés olvasónk megnyeri Az aratás hajnala című regényt az Agave Könyvek kiadónak hála.

Szinte hihetetlen, hogy már öt év telt el azóta, hogy megjelent az Énekesmadarak ​és kígyók balladája, amelynek segítségével visszacsöppenhettem a tinikorom egyik meghatározó könyvsorozatának a világába, és Snow története annak ellenére is teljesen megnyert magának, hogy Az éhezők viadalát már vagy egy évtizeddel korábban olvastam. Nem csoda, hogy alig vártam Az aratás hajnala megjelenését is, amelyben ráadásul egy szívemnek kedves szereplő, Haymitch kapott központi szerepet – szerencsére most sem kellett csalódnom Suzanne Collins könyvében.

A történet stílusosan az ötvenedik Éhezők Viadala aratásának hajnalán kezdődik. Kiderül, hogy Haymitch születésnapja is éppen ekkor van, és a fiatal fiút az aratás veszélyénél jobban leköti az, hogy megtervezze a délutánját – természetesen mi már tudjuk, hogy délutánra már nem ő fog rendelkezni az idejével. Már az első oldalak nagyon izgalmasak, és maga az aratás is tartogat meglepetéseket – hiába ismerjük nagyvonalakban Haymitch történetét, a szerző annyira jól csavarja a szálakat, hogy így is folyamatosan érnek minket meglepetések.

„Emlékeztetni akarom az embereket arra, hogy azért vagyok itt, mert a Kapitólium nyerte meg a háborút, és még most, ötven évvel később is azt gondolja, hogy ez igazságos büntetés a körzetekkel szemben. Én viszont szeretném, ha elgondolkoznánk azon, hogy ötven év talán éppen elég volt.”

Akinek az Énekesmadarakból hiányoztak az eredeti trilógia szereplői, azok most örülhetnek, hiszen Az aratás hajnalában nagyon sok jól ismert karakter tűnik fel (többek között Katniss szülei, Plutarch, Beetee és Wiress, illetve természetesen Snow). Ráadásul szinte minden karakter kap egy kis pluszt, egy pici háttértörténetet a trilógiához képest. Ezek a kis extra infók annyira jól passzolnak Az éhezők viadalához, hogy nem tudom elképzelni azt, hogy ezeket Collins csak most találta ki, és nem a trilógia megírása előtt. Még a filmekben is van egy-két olyan momentum, amelyet a könyv jobban kibont: elég arra a sokat emlegetett jelenetre gondolni, amikor Haymitch arról beszél, hogy Mags egy csodálatos nő.

Haymitch karaktere természetesen itt is közel került hozzám, és nagyon szerettem a humorát. Rajta kívül még hárman kerülnek a viadalra a 12-es körzetből, és bár ők mind nagyon más karakterek, őket is megkedveltem a történet során. Maysilee volt az egyik legemlékezetesebb számomra, aki nemcsak izgalmas szereplő, de azt is remekül példázza a karaktere, hogy a körzetekben még azok sem lehetnek biztonságban, akiknek van pénze. Az éhezők viadala-sorozat sajátossága viszont az, hogy bármennyire is megkedvelem a karaktereket, már az elejétől fogva tudom, hogy nem fognak sokáig élni. Haymitchre pedig sajnos szintén nem vár épp fényes jövő – ennek tudatában még nehezebb volt olvasni a könyvet.

„– Ja, igen. Nagyon szép munka, de én nem rajongok a fecsegőposzátákért. Van valami természetellenes egy madárban, ami félig mutáns.
Ez a szempont még nem jutott eszembe.
– Egyesek úgy gondolják, hogy ez önmagában is győzelem. Annak szimbóluma, hogy meg lehet szökni a Kapitóliumból, és túl lehet élni.”

A könyvben van egy szerelmi szál is, Lenore Dove Haymitch kedvese, aki egy covey – valószínűleg Lucy Grey egyik utódja. A szerelmi szál kibontására nem igazán volt idő ebben a regényben, a szerelmesekkel kevés közös jelenet fért bele a cselekménybe, nekem mégis átjött Haymitch szerelme. Igazán talán csak az utolsó oldalakon bizonyosodhatunk meg az érzelmei mélységéről.

Mindig is kíváncsi voltam, hogy mi vezethetett oda, hogy Haymitch a könyvekben már alkoholista, és ebben a kötetben meg is kapjuk a válaszokat. Annak ellenére, hogy nagyjából lehetett sejteni a végkifejletet, még az is tudott meglepetéseket okozni, és végül tényleg nagyon összetört mindaz, ami a fiúval történt a könyv vége felé. Az utolsó fejezet szerintem egy fantasztikusan megírt rész volt, versbetéttel és néhány nagyon erős érzelmi töltetű jelenettel. Ezután pedig még kaptunk egy rövid lezárást a jövőből is, ami mégis adott egy kis pozitív kicsengést Haymitch történetének.

Az aratás hajnala nem egy vidám könyv, sőt, szinte garantáltan össze fogja törni a szíved. Viszont megéri elolvasni, mert a történet nagyon izgalmas és fordulatos, a karakterek nagyon szerethetőek, és a könyv annyi apró utalást és háttérinfót tartalmaz az eredeti trilógiára vonatkozóan, hogy egyetlen rajongó sem hagyhatja ki. Nem csoda, ha Az aratás hajnala meghódította az egész világot, és benne engem is. Az éhezők viadala hangulatát szerintem teljesen visszakaptam a könyv olvasásakor, és ismét megjött a kedvem ahhoz is, hogy újraolvassam az egész sorozatot – egészen biztos, hogy most már más szemmel néznék néhány történésre.

Már csak azt remélem, hogy Suzanne Collins nem hagyta abba Az éhezők viadala-könyvek írását, és elmesél még nekünk néhány történetet ebből a világból – legyen az a forradalom, vagy valamelyik jól ismert szereplő viadala.

Értékelés:

Ha kedvet kaptál a könyvhöz, itt beszerezheted!

NYEREMÉNYJÁTÉK

Az Éhezők Viadala rajongóinak könnyű dolga lesz, ugyanis hipp-hopp rá fognak jönni, kiknek a nevét rejtettük el az egyes állomásokon. A kiemelt betűkből összeálló szereplő nevet írjátok be a rafflecopter dobozkába. (1 állomás = 1 szereplő)

(Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.)

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai:

04.08. Kitablar
04.10. Sorok között
04.16. Csak olvass!
04.17. Hagyjatok! Olvasok!
04.18. Utószó
04.20. Pandalány olvas
04.22. Spirit Bliss Sárga könyves út
04.24. Dreamworld
04.26. This is my (book) universe.
04.29. Kelly és Lupi olvas

A könyv adatai:

Kiadó: Agave Könyvek
Kiadó székhelye: Budapest
Kiadás éve: 2025
Oldalszám: 400
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789635983391
Fordította: Farkas Veronika
Megjelenés időpontja: 2025. március 18.