M. L. Wang: Vér a fényes égbolton

A Vér a fényes égbolton fülszövege:

A mágia ipari utópiává formálta Tiran városát – de komoly árért cserébe. És most eljött a törlesztés ideje.

Sciona négyéves korában vesztette el a szüleit, ezért egész életében úgy érezte, hogy többet kell bizonyítania a diáktársainál. Az azóta eltelt húsz évben minden idejét és energiáját a mágia tanulmányozásának szentelte, azon eszelős vágytól hajtva, hogy teljesítse a lehetetlent, és ő legyen az első nő, akit felvesznek a Legfőbb Magisztrátusba. De amikor felküzdi magát a főmágusi rangra, rájön arra, hogy a valódi kihívások csak most várják. Ráadásul új kollégái hamar az értésére adják, hogy nem látják szívesen, és asszisztensként egy egyszerű takarítót osztanak be mellé.

Csakhogy sem Sciona, sem a többi mágus nem sejti, ki is az új segéd valójában. Thomil egykor nem takarító volt: a várost körülvevő mágikus határon túlról származik, egy nomád vadász törzsből. Tíz éve élte túl azt a veszélyes átkelést, amely a családját elpusztította. Most pedig, hogy egy főmágus mellett dolgozik, végre lehetősége nyílik megérteni azokat az erőket, amelyek elpusztították a törzsét, száműzték szülőföldjéről és a tiraniakat hatalmon tartották.

Ellentmondásokkal terhelt szövetségük során Sciona és Thomil egy olyan ősi titok nyomára bukkannak, amely örökre megváltoztathatja a mágiat – ha előbb bele nem pusztulnak. Sciona egész életét az igazság keresésének szentelte… de vajon mennyit ér egyetlen igazság, ha a civilizáció jövője a tét?

---

M. L. Wang Vér ​a fényes égbolton című fantasy regényében egy olyan világba kalauzol bennünket, ahol a varázslat precíz számítások és programozás végeredménye, és ahol nőként keményen meg kell küzdeni azért, hogy valaki elnyerhesse a helyét a főmágusok között. Ismerd meg Sciona, az első tirani főmágusnő történetét ebben az izgalmas kötetben, tarts bloggereinkkel az állomásokon, és nyerd meg az Anassa Könyvek által felajánlott példányt!

A Vér a fényes égbolton külföldön már igazán nagy sikert aratott, és amiatt is figyelemre méltó, hogy egy egy kötetes, teljes, kerek történet. Az Anassa jóvoltából pedig itthon is elképesztően szép kiadást kapott: az egész kiadvány nagyon igényes, az élfestés és a belső térkép pedig igazán különlegessé teszik a könyvet. De nem a külseje az egyetlen, ami különlegessé teszi ezt a regényt.

A kötet annyira erősen indul, hogy az első fejezet után azt gondoltam, hogy talán új kedvencre bukkantam. Egy kegyetlen, hideg tájon találjuk magunkat, ahol egy törzs tagjai épp azért küzdenek, hogy bejuthassanak egy mágikus fallal körülvett városba – Tiranba. Csakhogy már a falat elérni sem egyszerű, ugyanis a várost körülölelő világban egy titokzatos ellenség, a Métely vadászik, amely néhány pillanat alatt elpusztítja az embereket.

Mindeközben a városban az emberek többé-kevésbé boldogan élik az életüket. Sciona, a főhősünk éppen arra készül, hogy a történelemben először nőként főmágusi rangra emelkedhessen, és ezzel a legnagyobb varázslók köré tartozhasson. A mágia működése nagyon izgalmas ebben a világban: kicsit a programozáshoz hasonlít, ugyanis írógépekkel alkotnak meg a varázslók olyan parancssorokat, amelyek irányítják a mágia működését. Bár első látásra talán bonyolultnak tűnik ez a fajta varázslás, ám valójában nem annyira összetett, viszont az elképzelés nagyon egyedi. Én legalábbis még nem olvastam hasonlót.

„A határ túloldalán élő népek, a caldonnokat is beleértve, a tetteik alapján ítélik meg az embereket, vagyis az alapján, hogy milyen hatással vannak a világra. A jó szándék önmagában nem elég. Ha valaki nem tesz jót, akkor az istenek többsége – a folyók, az égbolt és a mezők istenei – nem törődik a motivációval. És miért is törődnének?”

Maga a cselekményvezetés is izgalmas, és sokan a Bábelhez hasonlítják – és valóban, számos momentum van a könyvben, amely megidézheti az olvasóban R. F. Kuang regényét. Ilyen többek között az is, hogy a Vér a fényes égbolton történetében is fontos szerepet kap a mágia és az arról való elmélkedés – bár a Bábelhez képest jóval könnyebben befogadhatóak még az elméleti jellegű részek, és azok a fejezetek is, ahol Sciona és Tomil a varázslatról folytatnak eszmecseréket. Nekem nagyon tetszett, hogy nemcsak a pörgős cselekményre, hanem a világ működésére is nagy hangsúlyt fordított a szerző. Bár nyilván nem kapunk teljes képet a világról – hiszen viszonylag rövid a könyv terjedelme, – mégsem maradt hiányérzetem, sőt, kimondottan élveztem, hogy egy stand-alone kötetet olvashatok.

A könyv nagy fordulata, bevallom, engem váratlanul ért, habár utólag már látom, hogy könnyen rá lehetett volna jönni – és az értékelések alapján ez sokaknak sikerült. Talán nem is a megdöbbentő fordulat itt a lényeg, hanem az, hogy, mit kezdenek vele a szereplők.

Ami a karaktereket illeti, sok helyen olvastam, hogy Sciona karaktere nem sikerült túl jól, ezért úgy érzem, hogy kicsit a védelmembe kell vennem őt. Egyetértek azzal, hogy Sciona önző, hataloméhes és sokszor szűklátókörű, de én úgy látom, hogy ilyennek kellett lennie ahhoz, hogy ebben a világban főmágussá válhasson. Egyszerűen nem lenne hiteles, ha másmilyen – például kedvesebb vagy önzetlenebb – lenne a karaktere. Ahogy azt sem hinném el, ha könnyen le tudná vetkőzni a hitrendszerét, amikor valami olyasmire bukkan, amely miatt mindent meg kell kérdőjeleznie. Sciona nem volt tökéletes morális értelemben, de szerintem tökéletes volt abban a szerepben, amibe helyezték.

„Az Istenhez vezető út nem volt kikövezve a Scionához hasonló lányok számára, hanem velük kövezték ki. Lehet, hogy volt az út mellett egy tábla, amelyen az állt, hogy tedd félre az eszközeidet, és térdelj le, de már régen elhaladt mellette. Újra és újra elhaladt mellette, és nem volt hajlandó lelassítani senki kedvéért.”

A mellékszereplők sokkal egysíkúbbak lettek, még Tomil karaktere is kissé felejthető lett számomra, pedig tulajdonképpen ő az egyetlen pozitív szereplő a történetben. Bár a szerző nem titkolt szándéka, hogy bemutassa a hatalmon lévők erkölcstelenségét, jobban örültem volna, ha kicsit árnyaltabb a kép, és kapunk még legalább részben pozitív karaktereket. Nem tudom, hogy a hatalom-elnyomó kérdésköre mellé mennyire volt jó ötlet bevonni még a férfi-nő ellentétet is, ugyanis minden hatalmon lévő ember férfi, és mivel mind velejéig romlottak, jogosan érezhetjük némileg férfigyűlölőnek is a könyvet.

Aki romantasyt keres, az ebben a könyvben egészen biztosan csalódni fog, ugyanis a szerelmi szál meglehetősen háttérbe szorul. Aki viszont hangulatos, és sokszínű fantasy világra, vagy izgalmas ötletekre vágyik, annak érdemes lehet elolvasnia ezt a regényt. A Vér a fényes égbolton akár jó belépő könyv lehet azoknak is, akik a YA-fantasy felől a felnőtt regények felé indulnának, de szerintem bőven ad a könyv gondolkoznivalót a rutinosabb fantasyolvasóknak is. Számomra mindenesetre nagyon izgalmas olvasmány volt.

Értékelés:

Ha kedvet kaptál a könyvhöz, itt beszerezheted!

NYEREMÉNYJÁTÉK

Mostani nyereményjátékunkban az Anassa Könyvek további köteteinek nyomába eredünk.  Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv címét beírjátok a Tally doboz megfelelő helyére!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Feladat:

“A hétköznapokban nehéz felfedezni a varázslatot, pedig mindig türelmesen várakozik valahol.”

Add meg a válaszodat itt »

A turné állomásai:

09.25. Könyv és más
09.27. This is my (book) universe.
09.29. Utószó

A könyv adatai:

Kiadó: Anassa Könyvek
Kiadó székhelye: Budapest
Kiadás éve: 2025
Oldalszám: 448
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9786156507594
Fordította: Bosnyák Edit
Megjelenés időpontja: 2025. augusztus 27.