Jane Austen: Lady ​Susan / A Watson család / Sanditon

A Lady ​Susan / A Watson család / Sanditon fülszövege:

Diszkrét bosszú, csipkébe öltöztetett hódító szándék, könnyek és diadal – elképzelhetetlen volna mindezek nélkül egy régenskori történet.
Jane Austen rajongói azonban nem érik be ennyivel, a társasági élet kritikus megfigyelését, finom lélektani ábrázolását várják.
Egészen különleges kötetet tarthatnak a kezükben: Vallasek Júlia kiváló fordításában az Austen-életmű három szakaszából olvashatnak egy-egy kisprózát.
A Lady Susan keletkezése idején az írónő mindössze 19 éves volt, mégis érett hölgyek ravasz cselszövéseibe nyerünk betekintést a levelezésükön keresztül.
A Watson családot húszas évei végén vetette papírra, a töredékben maradt regényben kirajzolódóhoz hasonló élethelyzetben – talán éppen ezek a nehézségek nem tették lehetővé, hogy befejezhesse.
A Sanditon keletkezése és a regény világa közötti átfedések megrendítő módon fedik fel az empátiából és éles iróniából egyszerre építkező austeni zsenialitást: Jane Austen élete utolsó hónapjaiban betegségével küzdve dolgozott a szövegen, és rajzolta meg mindenki szórakoztatására hipochonder hőseit.

Akár zsengéjét, akár az életmű végi töredékét olvassuk, mindegyikben ott az austeni regényekből elmaradhatatlan feszültség, amely a felemelkedés és bukás pengevékony határvidékének, az angol szalonnak sajátja.

---

Idén ünnepeljük Jane Austen születésének 250. évfordulóját és a Menő Könyvek egy igazán színvonalas kötetben adta ki a szerző három írását, amely nem hiányozhat az igazi rajongók könyvtárából. Ha részt vesztek a blogturnén, akkor esélyetek van megnyerni a könyvet, amit a kiadó ajánlott fel.

Bár már régóta kedvelem Jane Austen munkásságát, az utóbbi hónapokban ismét az érdeklődésem középpontjába került az író: egyfelől szerettem volna olvasni tőle valamit a kerek születésnapja alkalmából, másrészt az ősszel láttam a Büszkeség és balítélet feldolgozását a Vígszínházban, amely még a korábbiaknál is jobban meghozta a kedvem egy amolyan Austen-féle romantikus történethez. Bár az írónő befejezett regényei között is bőven van még olyan, amelyet nem olvastam, mégis egy új kötet felé fordult a figyelmem, amely kevésbé ismert, befejezetlen írásokat tartalmaz – szám szerint hármat: a Lady Susant, A Watson-családot és a Sanditont.

A gyűjtemény különlegessége az, hogy a három írás, amely helyet kapott benne, Jane Austen életművének három különböző szakaszából származik: a Lady Susan egy nagyon korai írás, a Watson-család a szerző pályájának közepéről, a Sanditon pedig a halála előtti időszakból származik. Mindhárom szöveg egyértelműen magán hordozza az Austenra jellemző stílusjegyeket és szellemes hangvételt, miközben mindegyik bővelkedik humorban és társadalomkritikában. Ugyanakkor nagyon eltérőek is a történtek, amelyekről a továbbiakban külön-külön is ejtek néhány szót.

Lady Susan

A Lady Susan Jane Austen legkorábbi írása, amelyet valószínűleg nagyon fiatalon, 18-19 évesen írt. Ez a kisregény azért is izgalmas, mert ez egy teljesen befejezett történet, amelyet azonban csak a szerző halála után adtak ki. A Lady Susan a kor egyik divatos műfajában íródott, levélregényként: a történetet több különböző szereplő levelezéséből ismerhetjük meg. Ráadásul a történet címszereplője, Lady Susan egy igazi antihős, aki igazán mesterien bánik a szavakkal, és kedve szerint manipulálja a környezetét – különösen a férfiakat.

A fiatalon megözvegyült, és az általános nézet szerint különleges szépségű Lady Susan nehéz helyzetbe kerül, férje ugyanis a címe mellé nem hagyott rá túl nagy vagyont. Így a nőnek férjet kell találnia a maga és a meglehetősen kevésre tartott lánya számára is. Míg a fiatal lány számára Lady Susan már csaknem elrendezett egy házasságot, addig ő maga még keresi a legmegfelelőbb jelöltet, közben pedig élvezi, ha magába bolondíthatja a férfiakat.

Lady Susan bizalmas barátnőjével folytatott levelezéséből pontosan tudhatjuk, hogy mi a célja – ez azonban nem maradhat rejtve a legújabb kiszemeltje nővére előtt sem, aki ugyan elismeri, hogy Lady Susan kiváló társalgó, de céljait nem tartja túl nemesnek. Ráadásul vannak még Angliában csalódott feleségek, akiknek a férjét már magába bolondította az említett hölgy. A bonyodalom tehát garantált.

A Lady Susan meglepően érett regény, amelyben többségében felnőtt nők gondolatait és cselszövéseit olvashatjuk. A három írás közül nekem ez lett a kedvencem, és nemcsak azért, mert ez az egyetlen lezárt történet, hanem azért is, mert a szereplői morálisan összetettek, és sokféle indok mozgatja őket. Lady Susan levelei sokszor rendkívül szellemesek, miközben sok társadalmi visszásságról is lerántják a leplet.

Meglepő módon épp a lezárását kifogásolnám ennek a történetnek, ugyanis a levelek után egy rövid fejezetben egy narrátor szólal meg, aki elmeséli, hogy mi is történt ezután a szereplőkkel. Ez egy kicsit kirántott engem a történetből, jobb lett volna, ha a későbbi eseményeket is levelekből ismerhetjük meg, és nem kap ilyen kurta zárszót a Lady Susan. Ez azonban minden, amit a könyv írója, a 18-19 éves Jane szemére vethetek.

A Watson-család

A Watson-család Jane Austen későbbi regényeinek sorába illeszkedik, ez a mű azonban sajnos sosem lett befejezve – bár egy lábjegyzetben elolvashatjuk, hogy a szerző milyen befejezést szánt a történetnek. Sok szempontból ez a történet hasonlít legjobban az olyan jól ismert Austen-regényekhez, mint a Büszkeség és balítélet vagy az Értelem és érzelem.

A történet főszereplője Emma Watson, aki bár a jómódú nagynénjénél nevelkedett, a regény kezdete előtt haza kellett térnie a beteg, lelkész édesapja és az alig ismert testvérei közé. Emma, miközben próbál beilleszkedni az újonnan megismert családjába, a báli társaságba is belecsöppen, ahol számos úriember figyelmét felkelti – némelyek figyelme azonban terhesebb a lány számára, mint másoké…

A kötet receptje tehát a klasszikus: van egy okos, jól nevelt és erkölcsileg is kifogástalan lány, néhány érdekfeszítő férfi karakter, és jó pár olyan szereplő, aki bonyodalmakat okoz, vagy a társaság jól ismert tagjait karikírozza. Nagyon vártam ettől a kötettől egy bálat, és ezt meg is kaptam A Watson-családtól, ahol ráadásul nagyon sok szereplőt ismerhettem meg – szerencsére Emma fejébe is beláthattam, és rendkívül szórakoztattak éles szemű megfigyelései, amelyekkel a nemeseket illette.

Sajnálatos, hogy ez a regény félbe maradt, de szerintem a meglévő részletet is érdemes elolvasni, különösen a Jane Austen-rajongóknak, akik ha mást nem is, egy újabb különleges hősnőt ismerhetnek meg ebből az írásból.

Sanditon

A Sanditon az Austen-életmű utolsó darabja, amelyen már betegen dolgozott az írónő, és sajnos sosem tudta befejezni. Ezen a könyvön határozottan érződik, hogy későbbi alkotás: a sok szereplő, akiket már ebből a töredékből megismerhettünk, rendkívül kidolgozottak, a háttértörténetüket részletesen megismerhettük. Ez azonban egyszerre volt előny és hátrány, ugyanis a könyv elején komplett fejezetek szólnak egy-egy főbb szereplő történetéről, ami nagyon lelassította számomra a cselekményt. Talán ha Austen be tudta volna fejezni ezt a regényét, akkor jobban elbújtatta volna ezeket a hosszú elbeszéléseket a történetben. Így azonban ez volt az az egyetlen írás a kötetben , amelyet néhol untam.

Ugyanakkor ezek az alaposan körülírt, gyakran egészen sokoldalú karakterek határozottan felkeltették az érdeklődésemet. Ebben a regényben ugyanis nagyon sok és igazán sokféle szereplő tűnik fel, egészen eltérő személyiségjegyekkel, vágyakkal és reményekkel. A szálak is ugyanilyen bonyolultan fonódnak össze, és élek a gyanúval, hogy olyan bonyodalmak lettek volna még ebben a történetben – ha Jane Austen lezárja –, amelyekre gondolni sem tudok. Bosszantó módon feltűntek olyan szereplők is ebben a töredékben, akik éppen csak feltűntek, de már most jelezték későbbi jelentőségteljes szerepüket, amelyről már sosem lehet tudomásunk.

A Sanditon tehát egy meglehetősen összetett regény első 12 fejezete. A történet egy felvirágozóban lévő fürdővárosban, Sanditonban játszódik, ahová Charlotte Heywood szinte véletlenül keveredik el a Parker család vendégeként. Bár Mr. Parker körültekintő részletességgel vázolja fel Sanditon valamire való lakóinak portréját, Charlotte éles szemét nem kerüli el, hogy a városban mindenkit titkos célok mozgatnak – szerelem, pénz, vágy…

A történet legemlékezetesebb karakterei között vannak az unalmukban folyton betegeskedő, de előszeretettel fontoskodó nagynénik, az okosan házasodó, zsugori lady, és a túlzott lelkesedéssel megáldott pártfogó úriember – na és persze Charlotte, aki nagy lelkesedéssel veti bele magát a cselekményt alkotó, mind kuszább szálak közé, hogy megalkossa a saját véleményét Sanditon lakóiról.

A Sanditon és A Watson-családhoz egyaránt befejezetlen történetek, amelyek azonban eléggé felkeltették a figyelmemet ahhoz, hogy egy napon olvassak hozzájuk egy alternatív befejezést. Szerencsée voltak olyan írók, akik megkísérelték lezárni ezeknek a páratlan hősnőknek a kalandjait – kérdéses, hogy milyen sikerrel. Ugyanakkor ezek a szövegek önmagukban is érdekes írások, amelyeket az igazi rajongóknak mindenképpen érdemes elolvasniuk. Jane Austen ezúttal sem okozott csalódást nekem, és biztos, hogy nem fogok megállni az életművével, amíg az egészet magamévá nem tettem.

Értékelés:

Ha kedvet kaptál a könyvhöz, itt beszerezheted!

NYEREMÉNYJÁTÉK

Nyereményjátékunkban minden bloggernél találtok egy-egy idézetet, megfejtésnek annak a Jane Austen-regénynek a címét kell megírni, amelyben szerepeltek.

(Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.)

Feladat:

Nem az idő, nem is az alkalom, kizárólag a hajlandóság dönti el egy kapcsolat meghittségét. Akadhat két ember, akiknek hét esztendő sem volna elegendő, hogy megismerjék egymást, másoknak viszont hét nap is bőven elég.

Add meg a válaszodat itt »

A turné állomásai:

11.30 Csak olvass!
12.03 Olvasónapló
12.06 Utószó
12.09 Szembetűnő

A könyv adatai:

Kiadó: Menő Könyvek
Kiadó székhelye: Budapest
Kiadás éve: 2025
Oldalszám: 264
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789635847464
Fordította: Vallasek Júlia
Megjelenés időpontja: 2025. október 27.