Mit és mennyit olvastam 2024-ben?
Amikor ezt a bejegyzést írom, épp az év utolsó napja van, a rétes már megsült, és elérkezettnek látom az időt, hogy összegezzem az olvasmányaimat az elmúlt évre vonatkozóan. Tudom, hogy a statisztika rajtam kívül másnak nem feltétlenül érdekes, mégis kell egy ilyen bejegyzés, hogy méltóképpen lezárjam a 2024-es évet. Ebben az évben 84 könyvet olvastam el (82 könyvet, ha A Gyűrűk Ura egynek számít), változó olvasási kedvvel: voltak olyan hónapok, amikor nagyon lassan haladtam még a jó könyvekkel is, de az év végére szerencsére ismét megjött a kedvem, és megint úgy érzem, hogy szinte minden könyvemhez lenne kedvem. Nem véletlen, hogy december 25 és 31 között három és fél könyvet olvastam el.
Idén először szorgalmasan vezettem a Cawpile statisztikámat, így nagyon sok izgalmas adatom van az olvasásaimat illetően, és a statisztika elkészítésekor nem a Molyra kellett hagyatkoznom. Ebben az évben 27.415 oldalt olvastam el, a legtöbbet – közel négyezer oldalt – februárban. A második legjobb hónapom a november volt, a leggyengébb pedig az október.
Az elolvasott oldalakban természetesen nem jelenik meg az a három könyv, amelyet hangoskönyvben hallgattam meg ebben az évben. Ha viszont nem oldalszámokat, hanem az elolvasott könyvek számát nézem, akkor már ezek is bekerülnek a statisztikába:
Érdekes, hogy az elolvasott könyvek számában már a december erősebb volt, mint a november, a leggyengébb hónapok pedig a július és a szeptember voltak – köszönhetően a maratoni hosszúságú könyveknek, amelyeket ebben az időszakban olvastam. És ha már a hosszról beszélünk, természetesen erre vonatkozóan is van statisztikám:
Összesen 7 darab száz oldal alatti könyvet olvastam – ezek mesekönyvek voltak –, cserébe viszont 7 olyan kötet is felkerült az olvasmánylistámra, amely 600 oldalnál hosszabb volt. A leghosszabb olvasmányom A leszálló éj napja volt, közel ezer oldallal.
Az olvasmányaim közül 65-öt hagyományos, papír kötetből olvastam, 16-ot e-könyvben, és 3-at hangoskönyvben. Idén nagyon sok e-könyvet vásároltam, ezekből szeretnék jövőre többet olvasni.
Szintén fontos tervem a jövő évre, hogy többet olvassak angolul: ebben az évben csupán négy könyv volt angol nyelvű, és ezek is mind képregények voltak.
Érdekes, hogy az olvasmányaim közel fele egy sorozat része volt. Célom volt, hogy kevesebb sorozatot kezdjek el ebben az évben, és ez végülis teljesült is, hiszen csupán 15 könyvnél jelöltem be, hogy sorozatkezdő kötet, a többi egy korábban megkezdett sorozat folytatása vagy befejezése volt. Ezek közül 4 sorozatot be is fejeztem idén, egyet nem tervezek folytatni (a Kisasszonyokat), és jó néhánynak még nem is jelent meg a folytatása.
Valójában két olyan sorozatot kezdtem el idén, amelyről tudom, hogy hosszabb ideig velem marad majd: a Bridgerton-családot, a Csontszüretet. A többi elkezdett sorozatom két- vagy háromrészes, esetleg olyan mesekönyv, amelyet nem biztos, hogy folytatni fogok.
Zsáner szempontjából ebben az évben is a fantasy tarolt: 34 ilyen könyvet olvastam. A második helyezett a romantikus zsáner volt 14 kötettel (a romantikus fantasyk idén a fantasy kategóriába kerültek). 9 esetben jelöltem szépirodalomnak az olvasmányomat. Főként felnőtt köteteket olvastam már, de becsúszott pár YA- és gyerekkönyv is.
A kedvenc kiadóm a Könyvmolyképző volt 15 könyvvel, a második pedig a Manó Könyvek 10 kötettel, amihez hozzáadhatunk még 3-at, amely ennél a kiadócsoportnál, a Menő Könyvek neve alatt jelent meg. 9 könyvet olvastam a 21. Század Kiadótól és a Next21-től összesen (főleg Samantha Shannonnak köszönhetően), 4-et pedig az Agavétól, de hozzájuk számolhatjuk még a 3 Magnóliás könyvemet is. 3-3 könyvet olvastam az Európától, a Maximtól és meglepő módon a General Presstől is. Ez a lista nagyjából le is fedi a kedvenc kiadóimat, talán egyedül a Fumax és a GABO maradt ki, ahonnan ebben az évben csak 1-1 könyvet olvastam.
Ami a szerzőket illeti, 2024-ben is főként női íróktól olvastam. Ez egyáltalán nem tudatos, de évek óta hasonlóak az eredmények.
Nemzetiség szerint még mindig az amerikai szerzők dominálnak, ami nem meglepő, hiszen tőlük származik a legtöbb bestseller. Ennek ellenére szeretnék minél többet olvasni különböző nemzetiségű szerzőktől is a jövőben.
Amin idén meglepődtem a statisztika miatt, az az, hogy mennyire komfort olvasó vagyok. Az utóbbi időben már nagyon jól tudok olyan könyveket választani, amelyek tetszenek nekem, és csak ritkán szakadok ki a kedvenc műfajaimból, de kiderült, hogy új szerzőkkel is viszonylag ritkán szoktam megismerkedni. Az idén olvasott könyveimnek több mint felét olyan szerző írta, akitől már olvastam korábban.
Bár nem közvetlenül az olvasási szokásaimhoz tartozik, azért megemlítem, hogy idén is rengeteg könyv került hozzám: összesen 131 kötet. Ezek között vannak recenziós példányok, ajándék kötetek, és természetesen vásárlások is, viszont büszke vagyok rá, hogy ebben az évben a legtöbb könyvemet az FKF boltjából vagy Vintedről szereztem be. Könyvesboltban csupán egy kötetet vásároltam, és csak három online rendelésem volt, az egyik karácsony előtt – két könyvvel, amiket már el is olvastam –, a másik tavasszal, a Könyvudvarból, a harmadik pedig a nyáron, amikor ötszáz-ezer forintos áron vettem köteteket a GABO Kiadó raktárvásárból. Ezen kívül egyszer voltam még az Alexandra Kiadó raktárvásárában is, máshová sajnos nem jutottam most el.
Kicsit szégyellem viszont, hogy az idei beszerzéseimnek csak pont a felét olvastam el. Éppen ezért az új évre ismét megfogadom, hogy igyekszem visszafogni a könyves beszerzéseimet, és az új megjelenések helyett inkább a polcomra fordítom majd a figyelmemet.
Jó hosszú lett az idei statisztika, köszönöm, ha kitartottál eddig. Azt hiszem, mindezek alapján elégedett lehetek ezzel az évvel, hiszen nagyon sok szuper könyvet sikerült megismernem – az év legjobb olvasmányairól hamarosan újabb bejegyzést hozok.
