Értékelés

Áprilisi összegzés – 2025

Az április az évem egyik legizgalmasabb hónapja volt, ugyanis a hónap közepén eltölthettem egy hosszú  hétvégét Londonban, ahol három szuper fárasztó, de nagyon tartalmas és izgalmas napot töltöttem el. Az angliai kiruccanásom mellett a húsvét is sok programot tartogatott, főként a családommal. Így aztán ebben a hónapban több olyan nap is volt, amikor egyáltalán nem olvastam, és jó néhány, amikor legfeljebb néhány oldalra futotta – amit kivételesen nem is bántam, hiszen hasznosan és tartalmasan töltöttem az időmet.

Mindezek ellenére nagyon sok könyvet olvastam el áprilisban – köszönhetően a mesekönyveknek és a képregényeknek, amelyek ebben a hónapban a kezembe kerültek. Mivel több rövid kötetet is olvastam, ezért a sok könyv ellenére sem lett magas az elolvasott oldalak száma. De nézzük is, hogy mi minden került a kezembe áprilisban!


Erin A. Craig: House ​of Roots and Ruin – Gyökerek és romlás háza

A tizenhét éves Verity Thaumas Salann partjain túli kalandokról álmodozik. Ám mégis kénytelen a családi birtokon, Highmoorban maradni Camille nővérével, miközben a testvéreik szétszóródtak Arcanniában. Mikor hírt kap, hogy Bloem hercegnéje szívesen felkérné őt, hogy fesse meg a fia, Alexander portréját, Verity kapva kap az alkalmon. De Camille nem engedi el. Ekkor lebben fel a fátyol egy féltve őrzött titokról: Verity még mindig látja a szellemeket, csak eddig nem tudott róla…

Döbbenetében még aznap este elmenekül Highmoorból, és lehetőségek híján meg sem áll Bloemig. Eleinte elvarázsolja a viruló, életteli vidék, és rövid úton megbabonázza őt a bűbájos, eszes és elképesztően jóképű Alexander Laurent. Nem kell sok, hogy a szerelmük kivirágozzon.

De Verityt itt is utolérik a rémálmai, és hamarosan Bloem valódi arca is megmutatkozik: nem olyan mézédes, mint amilyennek elsőre tűnt…

Add át magad a gótikus romantasy lenyűgöző hangulatának!

Az április rögtön egy nagyon izgalmas és különleges könyvet hozott nekem: a House ​of Roots and Ruin – Gyökerek és romlás háza a Só és bánat házának folytatása, amely szerintem még izgalmasabb és borzongatóbb volt, mint az első rész. A könyv főszereplője Verity, aki az első rész idején még csak kislány, ám mostanra felnőtt nővé érett – azonban mindeddig nem igazán hagyhatta el az otthonát. Nem csoda hát, hogy amikor Bloembe érkezik, hogy megfesse egy ifjú nemes portréját, akkor tudomást sem vesz a furcsa jelekről, amelyek sötét titkokat sejtetnek. Olyan titkokat, amelyekre nem is számítottam, de nagyon élveztem felfedezni őket.

Anna-Lucie Grange, Estelle Renard-Carraud, Isabelle Nowakowski, Clémence Jacquinet: London

Fedezze fel Londont térképpel a kezében! Egyik városrészből a másikba sétálva e kis kötet lapjain kikeresheti a 80 legfontosabb turisztikai látnivalót, s további 200 válogatott címet: szállodák, éttermek, sörözők, színházak, hangversenytermek, üzletek és piacok. fontos tudnivalók, megbízható térképek és megszívlelendő tanácsok együtt.

Ahogy korábban már említettem, áprilisban Londonba utaztam, és az utazás tervezéséhez mindenképpen szerettem volna beszerezni egy útikönyvet. A National Geographic Városjárók zsebkalauza sorozatának Londonnal foglalkozó részét választottam, mindössze azért, mert ebből a kötetből volt a Vinteden egy szép állapotú, kedvező árú darab. A kötet tényleg egy picike zsebkalauz, azonban nem sokat mesél a városról vagy a nevezetességekről – ez inkább egy kibővített térkép, amelyben összegyűjtötték a város frekventáltabb részeinek látnivalóit, éttermeit, kiemelkedő üzleteit és éttermeit. Mivel engem csak a látnivalók érdekeltek, így azt nem tudom, hogy az éttermek és szállodák listája mennyire aktuális még – a könyvet ugyanis már jó pár éve adták ki.

Serena Valentino: A ​végzet lángja

Hádész igyekezett magányos birodalmát a legjobb tudása szerint irányítani, ám az örökkévalóság túl hosszú idő, ha olyan helyen kell élni, amit gyűlölünk. S bár erről ritkán mesélnek, de akit mindig gazemberként kezelnek a családtagjai, az kétségbeesésében könnyen gonosszá válik.

Az elkeseredett és bosszúszomjas isten egy véletlennek köszönhetően összebarátkozik a különleges nővérekkel. A holtak ura alkut köt a három boszorkánnyal, ám ha egy istenről van szó, akkor egy ilyen esemény mások történetét is átírhatja, nem csak az övét…

A hónap első felének másik regénye A végzet lángja volt, amely Serena Valentino Gonoszok című sorozatának soron következő, immár tizedik része. Bevallom, nekem ez a rész nem lett a szívem csücske, mert nagyon rövid, és Hádészról alig tudunk meg valamit a történetből, az ő meséje mindössze annyiban volt érdekes a szerző számára, amennyiben kapcsolódik a Különös nővérekhez. Van viszont a kötetben egy nagy halom utalás a korábbi történetekre, illetve a helyére is kerül itt néhány fontos momentum, sőt, a Különös nővérek történetét is nyugvópontra helyezi Serena Valentino, így összességében mégis ajánlom a könyv elolvasását azoknak, akik eddig is nyomon követték a sorozatot.

Katell Goyer: Hercegnők ​a nagyvilágból

A hercegnők azért gyűltek össze szerte a világból, hogy magukkal vigyenek egy csodálatos utazásra.
Ismerd meg történetüket, és fedezd fel velük az álmokkal teli, távoli tájakat…

A kötet tizennégy titokzatos hercegnője nem csupán sugárzóan szép, de mind bátor, okos, leleményes és tettrekész is. A róluk szóló meséket olvasva és a szemet gyönyörködtető illusztrációkat nézegetve körbeutazhatod az egész földet Franciaországtól Alaszkáig. Ajánljuk minden kicsi és nagy hercegnőnek!

A hercegnők a nagyvilágból egy nagyon szép, igényes mesekönyv, amely a világ különböző pontjairól származó hercegnők történetét meséli el – általuk egy picit bepillanthatunk más kultúrákba is. A könyv nagyalakú, vastag papírra nyomták, sőt, van néhány kihajtható oldal is, az illusztrációk pedig szerintem nagyon szépek – oké, kicsit fura, hogy nincs orra a hercegnőknek, de ezen túl tudtam lendülni. A külcsín viszont szerintem kicsit a történetek rovására ment: ahhoz, hogy mindegyik hercegnő meséje elférjen egy oldalon, néhányat valószínűleg jól meg kellett húzni, ezért egyes történeteket meglehetősen összecsapottnak éreztem. Nyelvileg sem igazán húzott be a szöveg, valahogy sterilnek éreztem a stílust, hiányzott a varázslat, amely pedig nagyon hiányzott volna a hercegnős mesékhez.

Nem minden történetben van happy end, és vannak kissé fura történetek, ezért inkább a szülővel közös olvasásra javasolnám a kisebbeknek – viszont vannak mesék, amelyek szerintem jó beszélgetésindítók lehetnek. Azt viszont sajnáltam, hogy a legtöbb hercegnőt itt is meg kell menteni, akárcsak a klasszikus hercegnős történetekben.

Heather Fawcett: Emily ​Wilde és az elfeledett mesék

Emily ​Wilde egész életében a tündéreket kutatta. Elismert drüadológusként a szerzetek több száz faját dokumentálta a tündérenciklopédiájában, majd megrajzolta a különböző birodalmak térképeit. Most élete legveszélyesebb tudományos munkája előtt áll: annak a királyságnak a belső működését szeretné tanulmányozni, amelynek ő maga a királynője.

Ugyanis elfogadta korábbi tudományos riválisa, a délceg és szeszélyes Wendell Bambleby házassági ajánlatát, aminek következtében rögtön Tündérhon életveszélyes ármányai kereszttüzébe csöppen. Együtt sikerül visszaszerezniük Wendell rég elveszett királyságának trónját, így Emily egy csodás rémálomban találja magát, ahol megannyi tudományos felfedezés vár rá.

Eleinte viszont éppúgy nem tud beilleszkedni Tündérhonba, mint a halandók világába. Mégis hogyan lehetne királynő egy hozzá hasonló egyszerű tudósból? Nincs sok ideje ezen merengeni, mert Wendell megátalkodott mostohaanyja elátkozta a birodalmat, majd nyomtalanul eltűnt. Hogy megakadályozzák új otthonuk elenyészését, Wendell minden varázserejére és Emily összes tudására szükség lesz.

Ebben a hónapban sikerült befejeznem az Emily Wilde sorozatot, és még egy utolsó, de minden eddiginél fontosabb kalandra kísérhettem el Emilyt és Wendellt. Az Emily Wilde és az elfeledett mesék nekem egy kicsit nehezen indult be, de aztán egy nagyon izgalmas könyvvé nőtte ki magát, néhány igazán váratlan fordulattal, és egészen nagy tétekkel. Szerintem a sorozat rajongói nem fognak csalódni ebben a lezárásban.

Katie O’Neill: Princess ​Princess Ever After

„Nem vagyok herceg!”

Amikor a hősies Amira hercegnő kiszabadítja a jószívű Sadie hercegnőt a toronyból, egyikük sem számít arra, hogy egy igaz barátra talál a másikban. Ám miközben együtt kalandoznak a királyságon át, rájönnek, hogy a másik épp a legjobb énjüket hozza felszínre. Ahhoz azonban, hogy legyőzzék eddigi legnagyobb ellenségüket – egy féltékeny varázslónőt, aki örökre meg akar szabadulni Sadie-től – össze kell fogniuk, és minden tudásukat, jóságukat és bátorságukat latba kell vetniük.

Tarts Sadie-vel és Amirával – két nagyon különböző, de egyaránt erős hercegnővel – az úton, amely során felfedezik, mit is jelent valójában a boldogan éltek, míg meg nem haltak – és hogy ezt hogyan találhatják meg egymás oldalán.

(A fülszöveg saját fordítás – a könyv nem jelent meg magyarul ezidáig.)

A húsvéti hosszú hétvégére sok könyves tervem volt, de végül a családi programok miatt nem jutott időm az olvasásra – csak két képregényre húsvét vasárnapján. Ezekek a történetek egy ideje már vártak rám ebookként, és most kedvet is kaptam hozzájuk, mert valami rövidet szerettem volna olvasni. A Princess ​Princess Ever After Katie O’Neill ifjúsági képregénye – a szerzőtől korábban olvastam már mást is, a The Tea Dragon Society sorozatot. Ez a rövid történet két hercegnőről szól, az egyikük épp egy toronyban raboskodik, a másikuk pedig úgy döntött, hogy hőssé válik. Nem meglepő tehát, hogy már az első oldalakon találkoznak, és együtt indulnak el egy különleges kalandra.

A rövidke történet azért nagyon érdekes, mert sok fontos téma megjelenik benne, többek között a felelősségvállalás és a közösségi szerepvállalás lehetőségei. A két hercegnő két nagyon különböző utat jár be – egyikük felveszi a neki szánt szerepet, míg a másikuk a kezébe veszi a sorsát. Ebben a gyönyörű képregényben egyik sem rosszabb választás, viszont mindkettő nagyon nehéz.

Ingrid Chabbert: Waves

Egy fiatal nő és a felesége gyermekvállalással kapcsolatos nehézségeit meséli el ez a lírai történet, amely úgy árad és apad, akár a tenger.

Az éveken át tartó sikertelenség után a fiatal pár végre gyermeket vár – ám életük legboldogabbnak ígérkező napját váratlan, szívszorító tragédia váltja fel. A történtek a kapcsolatukat is próbára teszik, miközben igyekeznek újraépíteni önmagukat is a gyászuk vad hullámai között, végül pedig szembesülnek a lélekőrlő valósággal: talán soha nem lehet saját gyermekük.

Ingrid Chabbert saját élményei ihlették ezt a történetet, amelyet Carole Maurel finom, néhol álomszerű illusztrációi kísérnek. A Hullámok egy mélyen megindító elbeszélés, amely érzékenyen mutatja be, hogyan küzd meg egy nő a fájdalmával, hogy újra rátaláljon a reményre.

(A fülszöveg saját fordítás – a könyv nem jelent meg magyarul ezidáig.)

A Waves című képregénybe úgy kezdtem bele, hogy körülbelül két sort olvastam csak el előtte a fülszövegből. Azt viszont sejtettem, hogy egy megrendítő olvasmány lesz, és nem is tévedtem. A nehéz témához ráadásul csodálatosan kifejező rajzok és nagyon különleges színhasználat párosult – a főszereplőnk az őt ért tragédia után elveszíti a színeket is, amelyek csak fokozatosan térnek vissza, ahogy gyógyul. lelke. Csodálatos és szívbe markoló képregény, jó szívvel ajánlom mindenkinek!

Böszörményi Gyula: Emberke ​színe

Hold Anyó elégedetten csodálja Ég Atyácska legújabb teremtményét, az embert. Szép is, ügyes is, sok mindent tud majd csinálni – mégis, valami mintha hiányozna… Hamar rájönnek, hogy az egyforma emberek bizony elég unalmasak lesznek. De mivel dobhatnák fel őket? Böszörményi Gyula szerethető költőiségű, finom humorú eredetmeséje a sokszínű emberiségről, Káposztás Judit varázslatos illusztrációival.

Böszörményi Gyula gyermekeknek szóló, különleges mesekönyve nagyjából tizenöt évvel ezelőtt már megjelent a Csimota kiadónál, most pedig a Móra adta ki ismét. A történet tulajdonképpen egy mese arról, hogy miért alkotta Isten az embereket többféle színűre. Kicsit didaktikus, de aranyos történet, amelyet szívesen felolvasnék a gyermekemnek is. Maga a kiadás is nagyon szép, minden oldalon színes, különleges rajzokkal.

Laura Steven: Our ​Infinite Fates – Végtelen sorsunk

A csuklójukat összekötő vörös szalag élő sebként fénylett.

Evelyn számtalan életet élt már. Mindegyikben megölték a tizennyolcadik születésnapja előtt. De a mostani életében a kishúgának szüksége van rá az életben maradáshoz. Ahhoz, hogy a húgát megmenthesse, és túlélje a születésnapját, Evelynnek a következőket kell tennie:
1. Meg kell találnia ősellenségét, aki minden életében vadászik rá.
2. Meg kell tudnia, miért vadásznak rá, hogy egyszer és mindenkorra megtörje az átkot.
És ami a legfontosabb: meg kell próbálnia nem beleszeretni az ellenségbe… megint.

Az Our ​Infinite Fates egy varázslatos, korokon átívelő románc történetét meséli el: Evelyn és Arden újra és újra találkoznak a különböző életeikben, egymásba szeretnek, de mindig meg kell halniuk, mielőtt betöltik a tizennyolcadik életévüket. Nagyon tetszett ez az alap koncepció, de sajnos a kivitelezés már nem tudott meggyőzni – a múltbeli jelenetek egy idő után önismétlővé váltak, a jelenbeliek pedig nem tudtak magukkal ragadni, mert nem kedveltem meg a karaktereket. Ettől függetlenül, ha érdekelnek a különleges, évszázadokon átívelő romantikus fantasyk, akkor érdemes lehet megpróbálkoznod a könyvvel.

Lázár Ervin: Egy ​kis lalala

Megmenthet-e egyetlen ember egy egész várost? Lehet-e az égboltot csákánnyal ostromolni? Egy kis lalalával elűzhető-e a boldogtalanság?

Lázár Ervinnek kiváló érzéke volt az abszurd és a groteszk ábrázolásmódhoz, amely elsősorban felnőtteknek szóló, nemegyszer fantasztikummal is keveredő szövegeiben érhető tetten. Nyelvi leleményessége, sokszor megcsillanó játékos humora szórakoztatóvá és kivételesen egyedivé teszi ezeket az írásokat. Az Egy kis lalalában ezen novellák legjavából állítottunk össze egy válogatást első megjelenésük sorrendjében. A történetek mélyén megbújó „lázári” (élet)igazságok pedig nem csak a nevetés könnyeit csalhatják az olvasó szemébe.

A Trend kiadó gondozásában megjelent, vékonyka Lázár Ervin-kötet a szerző felnőtteknek szóló írásaiból válogat. Lázár Ervint gyerekkoromban szerettem, de az Egy kis lalala felnőtt írásai megdöbbentettek: abszurd, sokszor groteszkbe hajló novellái különös világokba kalauzolnak, vagy épp a mi világunk abszurd történéseire hívja fel a figyelmet. Némely történet elgondolkadtató, de a legtöbb csak zavarba ejtő. Ha szereted az ilyen novellákat, akkor mindenképpen olvass bele ebbe a gyűjteménybe is.

T. I. Lowe: Under ​the Magnolias – Magnóliák alatt

Az ​éjszaka, ami nemcsak a szárazság végét jelentette, hanem a régóta őrzött titokét is, melyet a magnóliák alatt rejtegettünk.

Magnólia, Dél-Karolina, 1980.

Austin Foster alig tinédzser, amikor édesanyja ikreknek adva életet, belehal a szülésbe. Ezzel neki kell összeszednie a darabkákat, miközben hat testvérét összetartja, és mindent megtesz, hogy apja ne süppedjen a saját sötétségébe.

A család dohányfarmján összekaparni a betevőt nem éppen zökkenőmentes. Amikor néhány kedves cselekedet segít enyhíteni Fosterék küzdelmét, Austin azon kapja magát, hogy Magnólia legszínesebb polgáraira támaszkodik, mind barátságban, mind másban. De az igazságot eltitkolni a Nólia birtokon zajló eseményekről közel lehetetlen, és Austin kétségbeesett próbálkozása, hogy fenntartsa a látszatot, csaknem megtöri a lelkét.

Épp, amikor úgy tűnik, többet tartogat számára az élet egy gazdag helyi család fiával, akibe évekkel ezelőtt belezúgott, apja olyan döntést hoz, amely kitárja titkaik ajtaját, és nyilvános számvetéshez vezet. Következményekkel jár, ha olyan fiút szeretsz, mint Vance Cumberland, ám az igazság felszabadító is lehet.

T. I. Lowe merész, mégis gyengéd és felemelő regénye emlékeztet, hogy egy történet lehet nagyszerű, még ha össze is töri a szíved… majd a lehető legjobb módon befoltozza.

Az év legmegindítóbb felnőtté válási története.

Hagyd, hogy felemeljen!

Április elején volt egy nagyon jó raktárvásár a Könyvmolyképző Kiadó webshopjában, és most nem tudtam megállni, hogy ne rendeljek. A Magnóliák alatt egy olyan könyv, amelyről eddig még csak nem is halottam, de valamiért olyannyira vonzott, hogy nemcsak megvettem, de a rendelésből ez az első, amit el is olvastam. A történet egy amerikai farmon játszódik, és egy nehéz sorsú fiatal lány történetét meséli el. Van a könyvben romantika, de nem mondanám feltétlenül romantikus regénynek, hiszen sok rétege van ezen kívül is, sok fontos téma kerül elő. Bár nem volt tökéletes, engem nagyon magával ragadott a történet, szerintem egy igazán jó ifjúsági lélektani regény a Magnóliák alatt, amely nagyobb visszhangot érdemelne.

Áprilisban elolvasott könyvek száma: 11
Elolvasott oldalak száma: 2292