T. I. Lowe: Under ​the Magnolias – Magnóliák alatt

Az Under ​the Magnolias – Magnóliák alatt fülszövege:

Az ​éjszaka, ami nemcsak a szárazság végét jelentette, hanem a régóta őrzött titokét is, melyet a magnóliák alatt rejtegettünk.

Magnólia, Dél-Karolina, 1980.

Austin Foster alig tinédzser, amikor édesanyja ikreknek adva életet, belehal a szülésbe. Ezzel neki kell összeszednie a darabkákat, miközben hat testvérét összetartja, és mindent megtesz, hogy apja ne süppedjen a saját sötétségébe.
A család dohányfarmján összekaparni a betevőt nem éppen zökkenőmentes. Amikor néhány kedves cselekedet segít enyhíteni Fosterék küzdelmét, Austin azon kapja magát, hogy Magnólia legszínesebb polgáraira támaszkodik, mind barátságban, mind másban. De az igazságot eltitkolni a Nólia birtokon zajló eseményekről közel lehetetlen, és Austin kétségbeesett próbálkozása, hogy fenntartsa a látszatot, csaknem megtöri a lelkét.
Épp, amikor úgy tűnik, többet tartogat számára az élet egy gazdag helyi család fiával, akibe évekkel ezelőtt belezúgott, apja olyan döntést hoz, amely kitárja titkaik ajtaját, és nyilvános számvetéshez vezet. Következményekkel jár, ha olyan fiút szeretsz, mint Vance Cumberland, ám az igazság felszabadító is lehet.

T. I. Lowe merész, mégis gyengéd és felemelő regénye emlékeztet, hogy egy történet lehet nagyszerű, még ha össze is töri a szíved… majd a lehető legjobb módon befoltozza. Az év legmegindítóbb felnőtté válási története. Hagyd, hogy felemeljen!

---

Áprilisban a Könyvmolyképző Kiadó webshopjában volt egy szuper raktárvásár, és bár nem terveztem új könyveket venni, amikor áttekertem az akciós kínálatot, észrevétlenül is berepült néhány könyv a kosaramba. A Magnóliák alatt egy olyan kötet, amelyről korábban még csak nem is hallottam, de valahogy azonnal éreztem a hívását, amint megláttam – így nemcsak megvettem, hanem azonnal el is olvastam a regényt.

Mostanában egy kicsit nehezebben találom meg az igazán nekem való könyveket, mert sok történetnél azt érzem, hogy ugyanazt már olvastam, csak egy kicsit más köntösben. Nem fogom azt mondani, hogy a Magnóliák alatt valami teljesen újat talált fel, de ennél a könyvnél most nem éreztem ezt, és egy kimondottan kellemes, olykor nagyon megható és elgondolkoztató olvasmány volt, az áprilisi olvasmánylistám egyik legjobbja.

A történet főszereplője Austin, aki mindösszesen 13 éves, akkor az édesanyja belehal a szülésbe. Austin apja mentális problémákkal küzd, így a nő nélkül többé képtelen ellátni a hét gyermeket – köztük a két újszülött babát –, ezért Austinnak nagyon gyorsan fel kell nőnie a feladathoz. A lány nincs egyszerű helyzetben: a hat kistestvérről kell gondoskodnia, miközben iskolába ját, és a farmjuk munkálataiban is folyamatosan észt kell vennie. Ráadásul időről időre ő az, aki kirángatja az apját az egyre mélyebb depressziótól.

„Foxy és én egymásra néztünk, majd vissza Vance hasizmának összehúzódó völgyeire, fejünket félrehajtottuk, hogy jobban ráláthassunk.
– Helytelen élvezni a látványt a nyomorúságában? – suttogta Foxy a szája sarkából, míg szemét le sem vette Vance-ről.
– Baromi helytelen – értettem egyet, a legkevésbé meggyőzően.”

A könyv tartalmilag tulajdonképpen két részből áll. Az első fele Austin anyukájának haláláról, és azt követő évekről szól: a család és a lány nehézségeiről, és arról, ahogy megpróbálnak ezeken felülkerekedni. Hamarosan azonban feltűnik egy fiú, aki mindennek ellenére szeretne segíteni Austinnek, és annak ellenére, hogy jó módból származik, szívesen besegít a család mindennapi feladataiba. A könyv második része egy kicsit klasszikusabb romantikus regény, viszont a románc igazán slow burn – legalábbis Austin részéről, aki természetesen vonakodik beengedni a fiút az életébe.

Nagyon szerettem, hogy Vance és Austin is különleges, izgalmas karakterek voltak – kicsit talán idealizáltak, de abszolút szerethetőek. Ráadásul képesek voltak kommunikálni, még úgy is, hogy Austin sok dolgot nem osztott meg a fiúval. Vance ugyan gazdag családból származik, de a család iránti feltétlen elkötelezettség az ő értékrendjének is fontos része, és ez egy nagyon komoly kapocs Austinnal. Tetszett, hogy a származása ellenére nem egy klisés gazdag fiú lett, aki semmit nem tud a világ dolgairól. Ugyanakkor mégis Vance az az ember, aki mellett Austin egy kicsit a korának megfelelően viselkedhet, és megtapasztalhat valamennyit a tinédzserek életéből – emiatt a kissé klisés romantikus jelenetek is új színezetet kaptak a szememben.

„Az ötödik óra tanulószobája bizonyult az egyetlen dolognak, amikor a világ nem nehezedett a vállamra. Ez az egy óra lehetővé tette, hogy egy normális tinédzser elvárásaival és felelősségével létezzek, aki eldönthette, megcsinálja-e a háziját, vagy kibújik alóla.”

Mivel Austin apukája lelkész, ezért szerepet kap a könyvben a vallás is – bevallom, ez a téma tőlem nagyon távol áll, ezért féltem is ettől egy kicsit, viszont végül egészen elégedett voltam ezekkel a jelenetekkel. Austin apukája ugyanis mindenkit egyformán kezel, és igyekszik segíteni minden rászorulón, olyanokon is, akiket más gyülekezetekbe nem fogadnak be. Így egy konkrét vallás helyett inkább az általános vallásfelfogáson van a hangsúly. Ugyanakkor nagyon érdekes látni, hogy a lelkész milyen nyitottan és támogatóan áll a gyülekezethez, miközben ő maga is nagyon komoly démonokkal küzd. 

Összességében nekem egy nagyon pozitív meglepetés volt A Magnóliák alatt, és nagyon örülök, hogy engedtem a megérzésemnek, és megvettem a könyvet. Olykor kimondottan megrázó, szívbe markoló volt a történet, és nagyon komoly problémák is előkerültek, de van feloldás is a kötetben, így a fiatal felnőtteknek, tinédzsereknek is tudom ajánlani ezt a történetet.

Értékelés:

Ha kedvet kapál a könyvhöz, itt beszerezheted!