Linda Boström Knausgård: Isten hozott Amerikában!
Fülszöveg:
Egy háromtagú családot a teljes széthullás fenyeget. Nap mint nap a szakadék szélén egyensúlyoznak.
Apja halála óta a tizenegy éves kislány, Ellen nem szólal meg, és ha otthon van, jóformán ki sem teszi a lábát a szobájából. Ahogy a bátyja sem, aki még a szobája ajtaját is beszögezi, hogy távol tartson mindenkit. Csak anyjuk hisz benne, hogy ők hárman egyszer újra közel kerülhetnek egymáshoz. A fény családja vagyunk, ismételgeti konok meggyőződéssel.
Ám a család otthonában egyelőre a sötétség az úr; beszivárog a lakás zugaiba, a lelkek legmélyére. A hármukat elválasztó csend áttörhetetlen fallá szilárdul. Ellen tudja, hogy mindennek ő az oka, hiszen apja halála az ő lelkén szárad. Ő imádkozott a haláláért. És Isten meghallgatta a fohászát. Ellen meggyőződése szerint ő és Isten tehetnek róla, hogy kisgyerek korának boldogsága örökre elveszett. Pedig Ellen kétségbeesetten vágyik rá, hogy újra szerethessen, és újra szeressék.
Vajon a család, az anya és két gyermeke képes lesz-e rá, hogy ismét megtalálják az egymáshoz vezető utat, és új életet kezdjenek a múlt romjain?
Az Isten hozott Amerikában felkavaró, kegyetlen, katartikus erejű történet egy különleges kislányról, aki azzal az egyetlen eszközzel válaszol az őt sújtó traumákra, amely megmaradt neki: a hallgatással. A minimalizmusával mégis hatalmas érzelmi hatást elérő regényben összecsúszik a múlt és a jelen, az emlékek és a valóság, az élők és a holtak világa. Az olvasó döbbenten és borzongva figyeli, hogy a tizenegy éves gyerek a maga választotta csendben megtalálja-e az erőt, a léleknek azt a szabadságát, amellyel megszabadulhat sötét titkától, és újra visszatérhet az életbe, kijöhet a fényre.
LINDA BOSTRÖM KNAUSGARD (1972-) svéd író és költő. Első regénye, a Helioskatastrofen (Héliosz-katasztrófa) elnyerte a svéd író- és költőnő, Mare Kandre emlékére alapított díjat. Második regényét, az Isten hozott Amerikában címűt a legrangosabb svéd irodalmi díjra, az August-díjra jelölték. Saját bevallása szerint szinte minden megtörtént vele, ami Ellennel, a főszereplővel, a regény mégsem tekinthető önéletrajznak.
Nem kell ahhoz nagy terjedelem, hogy egy író nagyot alkosson. A svéd Linda Boström Knausgård a tizenegy éves Ellen bőrébe bújva meséli el egy család sötét és szomorú történetét. Az Isten hozott Amerikában nem titkoltan erősen életrajzi jellegű; a Harcom-sorozattal népszerűvé vált író, Karl Ove Knausgård ex-felesége ezzel a szívfacsaró kisregénnyel bizonyította tehetségét a világnak. Tartsatok a Blogturné Klub öt bloggerével és nyerjetek egy példányt a könyvből!
Bár már évek óta tervezem elolvasni Karl Ove Knausgård regényfolyamát, a Harcomat, de mindeddig nem jutottam el odáig, hogy a kezembe vegyem a sorozatot. Ez azonban most igazán szerencsés, ugyanis úgy kezdhettem bele Knausgård feleségének, Lindának a könyvébe, hogy nem ismertem az írónő életét, és kapcsolatát a férjével. Ennek köszönhető, hogy különösebb előítéletek és elvárások nélkül olvashattam az Isten hozott Amerikában című regényt Linda Boström Knausgård tollából, mely a férj monumentális regényfolyamával ellentétben egy igazán rövid, de komoly irodalmi értékkel bíró mű.
„Elgondolkoztam, ki nálunk a főnök, és arra jutottam, hogy mindenki szerint más. A bátyám talán úgy érezte, én vagyok, én meg úgy, hogy ő, anya meg saját magát tartotta annak, bár valójában tudta, hogy ez nem igaz.”
A történet elbeszélője egy tizenegy éves, erősen traumatikus múlttal rendelkező kislány, Ellen, az ő gondolatfolyama lényegében az egész könyv. Ugyanakkor a történetből nemcsak az ő, hanem egész családjának élete kibontakozik, mindez egy gyermeki nézőpontból. Bár a regényben felmerülő problémák és helyzetleírások tényleg jól passzoltak az iskolás korú elbeszélőhöz, meg kell jegyeznem, hogy számomra az elbeszélésmód és a stílus semmiképp nem passzolt egy tizenéves kislány nyelvi kifejezőkészségéhez, ami néhol megtörte a gyermeki nézőpont autentikusságát. Ennek ellenére számomra nagyon meghatározó olvasmány lett az Isten hozott Amerikában!
A könyvnek már az első oldalán megtudjuk, hogy Ellen, a főszereplőnk, apja tragikus halála miatt nem szólal meg, és hamarosan az is kiderül, hogy a traumát nemcsak az apa halála okozta, hanem az is, hogy a gyermek jóval nagyobb szerepet tulajdonít önmagnak a tragédiában, mint amekkora lehetséges lenne. Nem meglepő, hogy a kislány, aki azt tapasztalja, hogy a szavai nyomán valóssággá válnak a kérései és vágyai, úgy dönt, hogy inkább nem szólal meg többé. Nemcsak Ellen szenvedett el azonban igazán komoly traumákat az apa miatt, a bátyja és az édesanyja ugyanannyira sérültek, sőt, a testvére is egészen hasonlóképp – a világtól elzárkózva – próbálja feldolgozni a múltbeli sérüléseket, bár sajnos ő emellett a kishúgán is kiéli a felgyülemlett agresszivitását. Nem csoda hát, hogy az elbeszélésekből kirajzolódó múltbeli, boldog Ellennel szemben a jelenben egy megtört, bezárkózótt Ellent ismerhetünk meg, aki egészen mélyre süllyed a depressziójában. A legtragikusabb momentuma a regénynek, hogy még a saját édesanyja sem veszi komolyan Ellen nagyon egyértelmű segélykiáltásait, így aztán a kislány egészen magára marad a sötét gondolataival.
Az elbeszélés tehát egy igazán jó és elmélyült lélekrajz egy gyermek szenvedéséről és depressziójáról, ugyanakkor egy család széthullásáról is, akik egyre kevésbé tudnak mit kezdeni a másikkal. Nem véletlen, hogy a mű tetemes részét foglalja el a kislány szorongása amiatt, hogy szavak nélkül nem tudja kifejezni az édesanyja iránti mérhetetlen szeretetét. A szavak és azok hatása mellett még egy fontos motívum helyet kap a regényben, amit érdemes megemlíteni, ez pedig a fény és a vele szemben álló sötétség. Ellen anyja ugyanis szinte mániákusan tagadja a problémákat, vagy leminősíti azokat, és állandóan azt hangoztatja, hogy ők a fény családja. Ellen érzései azonban egyre nagyobb sötétségbe sodorják a kislányt, aki nem véletlenül érzi magát kilógónak ebből a családból.
„Az ember azt hiszi, szeretné, hogy valóra váljon, amit kíván. Pedig nem. Az ember soha nem akarja, hogy teljesüljenek a vágyai. Az csak felborítja a rendet. A rendet, amire valójában vágyunk.”
Számtalan fontos elemet vagy irodalmilag kiemelkedő momentumot lehetne még kiemelni ebből a rövid, elsősorban gondolatfolyamként, és nem ok-okozati elbeszélésként értelmezhető szövegből. Mégis berekesztem itt az értékelésemet, mert nem akarom az egész művet elspoilerezni, ehelyett arra bíztatok mindenkit, hogy olvassa el ezt az egészen érdekes regényt. Linda Boström Knausgård ezzel a munkájával egészen biztosan kivívta, hogy ne csak a férje révén ismerjék a nevét, és bebizonyította, hogy ő maga is egy egészen rendkívüli író. Izgalommal várom a szerzőnő következő regényét!
Értékelés:
Ha kedvet kaptál a regényhez, itt megrendelheted (egyelőre csak e-könyvként)!
NYEREMÉNYJÁTÉK
A játékban ezúttal olyan könyvek főszereplőinek nevét keressük, akik Ellenhez hasonlóan valamilyen kisebb-nagyobb mentális problémával küzdenek. Az állomásokon található leírások alapján azonosítsátok be a könyvet és írjátok be a főszereplő nevét a Rafflecopter megfelelő rubrikáiba.
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.
Feladat:
A furcsa, emberkerülő nő beleszeret egy énekesbe, és elhatározza, hogy meghódítja. Új barátra és segítőre lel egy munkatársa személyében, így már nem csak egy szobanövény lesz a társasága. Az események felgyorsulnak a főszereplőnk körül, aki harmincévesen kész végre szembenézni az addig mélyen magába temetett gyermekkorával…
a Rafflecopter giveawayA turné állomásai:
06. 08. Flora the Sweaterist
06. 10. Utószó
06. 12. A Szofisztikált Macska
06. 14. Könyv és más
06. 16. Könyvvilág
A könyv adatai:
Kiadó: Jaffa Kiadó
Eredeti cím: Välkommen till Amerika
Fordító: Papolczy Péter
Megjelenés ideje: 2020.
Terjedelem: 136 oldal
Kötés: keménytáblás
ISBN: 9789634752295