Értékelés

F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby

covers_243982.jpg
Forrás: moly.hu

Fülszöveg:

Azt mondod, hogy a múltat nem lehet újra élni? Miért ne lehetne?

Jay Gatsby, a titokzatos milliomos felemelkedésének, tündöklésének és bukásának története nemcsak a dekadens és túlhabzó „dzsesszkorszakot”, a húszas éveket jeleníti meg művészi tökéllyel, hanem az amerikai mitológia, „az amerikai álom” olyan örök témáit is, mint ambíció, pénz és hatalom bűvölete, a lehetetlen megkísértése és az újrakezdés lehetősége. A szegény sorból származó Gatsby beleszeret egy gazdag lányba, Daisybe; a háború elsodorja őket egymástól, s míg a fiatalember a tengerentúlon harcol, a lány férjhez megy egy faragatlan, ámde dúsgazdag emberhez, Tom Buchananhez. Hazatérése után Gatsby fanatikus akarással (és az eszközökben nem válogatva) vagyont szerez, hogy „méltó” legyen Daisyhez és újra meghódíthassa az asszonyt, akinek még a hangja is „csupa pénz”.

Amikor először láttam A nagy Gatsby filmadaptációját, azonnal a kedvencemmé avattam, és megfogadtam, hogy mindenképpen elolvasom egyszer a könyvet is. Erre eddig nem került sor, de most végre pótoltam a hiányosságomat, és megismerkedtem F. Scott Fitzgerald híres könyvével. A mű – a filmhez hasonlóan – fantasztikusan adja vissza a húszas évek Amerikáját, ahol minden a pénzről és a csillogásról, a felszínességről szólt, és ahol a régi és újgazdagok állnak szemben egymással. Itt él Jay Gatsby, a titokzatos milliárdos, akit mindenki a nagyszabású partijairól ismer.

„Rendben van – mondtam –, örülök, hogy lány. Remélem buta lesz – a mai világban ez a legjobb sors egy leánynak, legyen csak szép kis hülye.”

A könyvet már az első oldaltól fogva áthatja a kiábrándultság a korszakkal  és az emberekkel kapcsolatban: Tom nyilvánosan csalja Daisyt, Gatsby partijaira kiállhatatlan emberek járnak, akik közül sokan nem is ismerik a házigazdát, és csak az érdekek mozgatják az embereket. Ebben a világban ismerhetjük meg Gatsbyt, akinek szomorú története fokozatosan bontakozik ki a történet során. Gatsby talán az egyetlen – az elbeszélőn kívül, – akit nem a pénz és a hatalom mozgat, hanem az igaz szerelem: egyetlen célja, hogy visszaszerezze a nőt, akit évekkel ezelőtt elvesztett, mert nem volt elég pénze. Bár Gatsbynek is vannak titkai és valószínűleg kétes ügyletei is, a könyv során egyre pozitívabb karakterként van beállítva.

A könyv elsősorban az elbeszélő jellemfejlődését és véleményének változását mutatja be, viszont lényegében semmit nem tudunk meg róla annak ellenére, hogy az ő szemén keresztül követhetjük az eseményeket. Nekem ez egy kicsit ellentmondásos volt, de nem mondanám kifejezetten zavarónak. Konkrét hibákat nem is tudnék felsorolni a művel kapcsolatban, valahogy mégis kicsit vontatottnak éreztem a cselekményt, csak a végén lett izgalmasabb, néhány helyen pedig feleslegesnek éreztem bizonyos mondatokat. Nem tudom, hogy azért van-e, mert már láttam a filmet, de összességében elmaradt a katarzis, bár nem mondanám rossz könyvnek A nagy Gatsbyt.

„Így törjük a csapást, hajtjuk hajónkat előre, szemben az árral, hogy a végén mindig a múltba érkezzünk.”

A végére kiemelném még a csodálatos nyelvezetet és az érzékletes képeket, amik igazán irodalmivá teszik a művet. A könyvet Máthé Elek fordításában olvastam, nem tudom, hogy a másik, a Bart István-féle milyen, de ezt mindenképpen ajánlom, nekem nagyon tetszett.

Értékelés:

Rating: 4 out of 5.

Kedvcsináló a filmhez: