Moskát Anita: Bábel fiai
Fülszöveg:
Folyik a munka Bábelben, mert mindenki tudja: aki felhúzza a tornyot, azé a hatalom. Az építkezésnél használt ereklyék, amelyek egy másik világból származnak, kezdik felmondani a szolgálatot, a papság soraiban intrika üti fel a fejét és lázadással fenyeget. A próféta, aki a bábeli egyházat alapította, halott, a torony pedig a mi világunkból szólít magának új látnokot.
Dávid, a korábban festőként dolgozó fiatalember egy ideje látása fokozatos elvesztésével küzd. Zavaros vízióiból megtudja, hogy a torony vette el szeme világát, ezért Bábelbe utazik, de hamarosan belekeveredik az egyházon belüli hatalmi játszmákba. Arzén, a város új főpapja, próbál kitörni édesapja árnyékából, a reformoknak azonban nincs helye ott, ahol vérrel és testrészekkel áldoznak Bábelnek.
A bibliai Bábel történetére alapozott modern és kegyetlen regényben vallás és babona csap össze a racionalitással. Moskát Anita novellái után az elmúlt évtized egyik legizgalmasabb magyar fantasztikus könyvével jelentkezik.
Moskát Anita neve az elmúlt években fogalommá vált, mert egymás után jelennek meg jobbnál jobb kötetei. Én először a Horgonyhely kapcsán hallottam a nevét, ami kétségkívül elképesztő alkotás, és rám is nagy hatást gyakorolt. Már megszereztem a legújabb, harmadik regényét, az Irha és bőrt, amikor kiderült, hogy a 13. Mini-könyvklubban a Bábel fiait fogjuk olvasni, így inkább az írónő legelső regényével ismerkedtem meg előbb. Bár a Horgonyhely számomra sokkal izgalmasabb volt, azért nem csalódtam Moskát Anitában.
Sokan azt mondják, hogy a Bábel fiain látszik, hogy a szerző első regénye, amiben lehet némi igazság, azonban az kétségtelen, hogy már ez a könyv is magyar fantasyírók legjobbjai közé emeli. Moskát Anita stílusa már itt kiforrott, a nyelvezete magával ragadó, választékos, ami számomra nagyon fontos minden regényben. Ennek ellenére nem tudott magával ragadni a regény az első oldaltól, mert nagyon nehezen indult be a cselekmény, a karaktereket pedig kicsit sablonosnak tartottam (egy festő, aki épp megvakul, és egy apját felülmúlni nem képes uralkodó). Nagyjából 100-150 oldal után indult be igazán a cselekmény, innentől kezdve azonban nem tudtam letenni a könyvet: egymást követték a fordulatok, és kezdett összeállni a kép Léonárddal és a toronnyal kapcsolatban is. A könyv végére megint leült egy picit a cselekmény, talán egy kicsit túl is lett írva, de eddigre már nem zavart, mert kíváncsi voltam a karakterek sorsára.
„Minden történet ugyanúgy végződött: Isten a bábelieket az örök sötétségbe száműzte.”
A karaktereket sikerült valamennyire megkedvelnem, és bár tényleg nem túl érdekesek önmagukban, olyan helyzetekbe keverednek, amik érdekessé teszik őket, és nagy fejlődésen mennek keresztül a könyv során – különösen Arzén -, aminek nagyon örültem. Érdekes ahogy a két karakter sorsa összefonódik, egymás tükörképeivé válnak (pl. Dávid teszi meg azt, amit eredetileg Arzénnak kellett volna). Az egyetlen karakter, akivel nem voltam elégedett, az Lívi volt, akinek gyakorlatilag az volt a feladata, hogy támogassa, segítse a két férfi főszereplőt.
Moskát Anita nagyon szépen építi fel a világot, nekem nagyon tetszett a bibliai helyszín, és az itt-ott megjelenő utalások. A két világ összekeveredését is remekül megoldotta az író, nem nélkülözve az iróniát sem: sokszor nevettem azon, hogy milyen hétköznapi tárgyakat tartanak olyan nagy becsben a bábeliek, vagy hogy például Dávidot valójában egy öngyújtó menti meg. Számomra az egyik legviccesebb pillanat volt, amikor rájöttem, hogy Léonard, akinek fiatalon nem engedték, hogy kémiát tanuljon, Bórnak és Arzénnak nevezte el a fiait.
„– Ezt meg kell kóstolnod. Nálatok otthon van borkultúra?
– Van. A sznobok foglalkoznak ilyesmivel. Az egy különleges társaság, mint a papok vagy az építésvezetők, de csak az csatlakozhat hozzájuk, aki rituálisan megcsonkítja a kisujját. Ez a próbatétel, hogy méltó közéjük.”
Bár a regénynek volt néhány hibája – amit akár az első regény számlájára is írhatunk -, de azt nem vitathatom, hogy nagyon jelentős alkotás, nemcsak magyar-, hanem világviszonylatban is. Aki még nem olvasott Moskát Anitától, az ezzel a regénnyel kezdje, mert úgy talán kevésbé lesz kritikus vele szemben, de aki már olvasott, annak is mindenképpen ajánlom, hiszen összességében tényleg jól sikerült fantasy lett a Bábel fiai.
Értékelés: