Az Alkonyat képregény változatáról

Fülszöveg:

„Élvezettel dolgoztam az Alkonyat újfajta feldolgozásán. Young Kim bámulatos ügyességgel alakította át az általam megírtakat az általa rajzolt gyönyörű képek nyelvére. A szereplők is és a környezet is nagyon hasonlítanak ahhoz, ami az én fejemben kirajzolódott a sorozat megírása közben.” − Stephenie Meyer Young Kim Alkonyat című képregényének csodálatos illusztrációi, bepillantást engednek az író által elképzelt világba. Egyben lehetővé teszik, hogy egy új módon merüljünk el ebben a világban, új élményeket kapjunk − életre kelti a könyv lapjain megjelenő személyeket és helyszíneket. A mű születését Steph mindvégig szorosan nyomon követte.

Kivételesen ebben a bejegyzésben két könyvet tárgyalok együtt, de csak azért, mert nagyon szorosan összetartoznak. A Twilight képregény köteteiről van szó, melyek Young Kim és Stephenie Meyer közös munkájaként láttak napvilágot, még évekkel ezelőtt, amikor az Alkonyat-rajongók ellepték a világot. Mivel hamarosan érkezik Meyer jubileumi könyve, a Twilight 2.0, vagyis az Egy életem, egy halálom című mű, plusz az Alexandrás raktárvásáron nagyon le volt árazva a két könyv, úgy döntöttem, bepótolom ezt a hiányosságomat, és elolvasom a könyveket.

A sztoriról jelen esetben nem sokat tudok elmondani, ugyanis a képregény szóról szóra követi az Alkonyat eseményeit. Így aztán a sztorit már töviről hegyire ismertem, és kicsit sajnáltam is, hogy nem írták át egy kicsit, csináltak neki új befejezést, vagy csavartak egyet az egészen. Emiatt nem is csodálom, hogy még az Alkonyat rajongói sem igazán olvasták ezt a művet, pedig egyébként szép kis könyvekről beszélünk.

Minden elismerésem Young Kimé, aki remekül dolgozta fel a regényt, nagyon tetszettek a rajzok, és üdvözítő volt látni, hogy a karakterek nem a film alapján lettek megjelenítve (felmerült bennem, hogy kijött-e már a könyv készültekor a film, de a válasz igen, bár csak két év telt el a kettő között). A rajzoknál külön tetszett, hogy – bár maga a képregény fekete-fehér volt – egyes helyeken kiszínezték a fontosabb elemeket, amivel egy pillanat alatt jelezni tudták, hogy valamilyen fontos résznek vagyunk tanúi. Mindemellett ki kell még emelnem a borítót, ami szerintem nagyon ötletes és szép lett.

A képregény tehát egyáltalán nem lett rossz, sőt, nagyon érzékletes, és mindenképpen hozzáad a regényhez, bár tény, hogy a rajongók a szemléletes és gyönyörű képi megjelenítésen kívül nem sok újdonságot kapnak azzal, ha elolvassák ezt a változatot. Viszont mivel nem hosszú könyvek, ha összefuttok velük mostanában valamelyik raktárvásáron, bátran hozzátok el, mert egy estére remek szórakozást nyújtanak.

Értékelés: