Sophie Mackintosh: Kék sorsjegy

Fülszöveg:

Életed lottója: ha egyszer húztál, nincs visszaút
Borzongató regény az anyaságról, az egyéniségről, a szabad akaratról, a sorsról, az emberi vágyakozásról és az állati ösztönről.

Calla tudja, hogy működik a sorslottó. Mindenki tudja. Amikor először megjön egy lány havivérzése, jelentkezik a lottózóban, hogy megtudja, miféle nő lesz belőle. A fehér sorsjegy gyermekekre jogosít. A kék sorsjegy szabadságra.
Leveszik a válladról a döntés rettentő terhét. És ha egyszer húztál, nincs visszaút.
De mi van, ha tévedés a neked jutott élet?
A Kék sorsjegy felkavaróan beszél a szabad akaratról, az anyaság problémáiról, emberi mivoltunk és állatias ösztöneink széles határmezsgyéjéről.
A brit írónő, Sophie Mackintosh 1988-ban született. Első, a The Water Cure című regényét Man Booker-díjra jelölték 2018-ban.

---

Sophie Mackintosh különleges nyelvezetű és hangulatú disztópiával mutatkozik be a magyar olvasóközönségnek. A Kék sorsjegy egy olyan világot tár elénk, ahol a szabad akarat és a valódi döntés csupán illúzió, és ahol eleve elrendeltetett, hogy a nőknek milyen sorsot kell betölteniük. De mi történik akkor, ha valaki nem elégszik meg azzal, amit neki szántak, és ki akar törni a keretekből? Ha kíváncsiak vagytok, tartsatok bloggereinkkel az öt állomáson keresztül, és nyerjétek meg az Athenaeum Kiadó által felajánlott példányt!

Nagyon vártam már Sophie Mackintosh regényét, mely egy nagyon izgalmas disztópiának ígérkezett a nőiségről, gyerekvállalásról és a döntési szabadságról. Bár A szolgálólány meséjének sikere sok írót inspirált arra, hogy hasonló témájú disztópiákat írjon, én nem tudom megunni az ilyen jellegű könyveket, és mindig nagyon várom, hogy újak jelenjenek meg. Ezért is szolgált nagy örömömre, hogy már a megjelenés előtt olvashattam a könyvet, bár végül maradt egy kis hiányérzetem a regény befejeztével.

„Jót tesz, jelentette ki. Jót tesz hallania a nem szívesen hallott dolgokat.”

Ami a legjobban tetszett ebben a könyvben, az a szerzőnő által megteremtett érdekes világ. A történet alaphelyzete ugyanis az, hogy létezik egy állam, ahol nem a nők joga eldönteni, hogy szeretnének-e gyermeket, hanem rendszer sorsolja ki azokat, akiknek lehet gyermekük – sőt, erősen ajánlott, hogy szüljenek – és azokat is, akiknek kifejezetten tiltott a gyermekáldás. Azt, hogy ki melyik csoportba tartozik – a gyermektelen kék sorsjegyesek, vagy a szülővé váló fehér sorsjegyesek közé – egy egyszerű sorsolással döntik el azon a napon, amikor a gyerekek menstruálni kezdenek. Érdekes, hogy a kék sorsjegyet húzó gyerekeket ezen a napon gyakorlatilag teljesen magukra hagyják, és egyedül kell kitalálniuk, hogy mit kezdenek az életükkel, és egyáltalán hogyan jutnak el a legközelebbi városba.

Ez a világ tehát már önmagában is nagyon érdekes, ami azonban különössé teszi ezt a regényt, az a tudatfolyamszerű elbeszélésmód. Az eseményeket ugyanis a főszereplőnkön, Callán keresztül ismerhetjük meg, nagyon szubjektív szempontból, és elsősorban nem a világ leírásán és bemutatásán, hanem Calla érzésein, gondolatain, vívódásain, tehát az ő belső monológján van a hangsúly. Szerintem nagyon merész lépés volt a szerzőtől, hogy egy disztópiában a tudatfolyam elbeszélések eszköztárát használja, és biztosan van, akinek így nagyobb élményt nyújt a mű, mintha E/3-ban, vagy egy megszokottabb E/1-ben szólalt volna meg az elbeszélő, nekem azonban nagyon hiányzott a világ sokoldalúbb bemutatása. Ugyanis ezzel az eszközzel Calla közvetlen környezetén kívül nem sokat ismerhettünk meg a Kék sorsjegy helyszínéül szolgáló országból, és ebből a különös rendszerből.

„Kék sorsjegy: ne becsüld alá, mekkora könnyebbség, hogy a döntést elvették tőled.
Kék sorsjegy: sosem anyáskodtam. Alkalmatlannak minősített rá valaki nálam hozzáértőbb.
Kék sorsjegy: hiányos az agyam, a testem, a lelkem, a tudom is én, mim. Fogyaték, nem szabad továbbszármaztatnom. Valami hőfok nincs meg bennem.
Kék sorsjegy: az életem épp elég becses önmagában. Kár rizikónak kitenni magam.
Kék sorsjegy: van, aki nemes önfeláldozásnak mondja, más kegyelemnek.”

Ebből egyenesen következik, hogy az egyetlen szereplőnk, akit mélyebben megismerünk, az Calla. Bár ő nem egy kimondottan érdekes vagy kivételes karakter, nagyon jól látható az alakján keresztül, hogy mit tesz az átlagemberrel egy ilyen döntés, mely a feje felett születik meg. A nő fejében ugyanis folyamatosan ott lebeg az ítélet, mely szerint nem lehet gyermeke, és ez összeütközésbe kerül a saját vágyaival, mely valójában nem a gyermek, hanem inkább a döntés joga. Sokszor úgy éreztem, hogy Calla csak azért akar gyermeket szülni, mert nem lehet – ilyen az emberi természet -, de a regény végére arra jutottam, hogy ez történet nem annyira a nő gyermek utáni vágyáról, sokkal inkább a szabad akarat lehetőségéről szól.

Adott tehát Calla, mint egy viszonylag átlagos, de a helyzethez tökéletesen passzoló főszereplő, és egy izgalmas környezet, melyben helyt kell állnia, a cselekmény azonban nem lett igazán fordulatos, elsősorban a lelki vívódások, és Calla önmegismerésének folyamata kerül a mű középpontjába, és csak néhány váratlan fordulat került a történetbe. Ez sem feltétlenül negatívum, viszont néhol egy kissé lapossá váltak az események, miközben végig egy izgalmas hajszát vártam. Ugyanakkor szükség volt a nyugodt, kevésbé eseménydús pillanatokra ahhoz, hogy Calla gondolkodhasson, vívódhasson, és így az olvasó egy izgalmas lélektani regényt kaphasson.

Értékelés:

Ha kedvet kaptál a regényhez, itt megrendelheted.

NYEREMÉNYJÁTÉK

A regényben fontos szerepet játszik az anyaság kérdése. Mostani nyereményjátékunkban olyan regényekből találtok idézeteket, melyekben a várandósság és az anyaság szintén központi téma. A ti feladatotok, hogy az állomásokon szereplő idézeteket felismerjétek, és a könyv címét beírjátok a rafflecopter doboz megfelelő helyére.

Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

Feladat:

“Mit tennél, ha fogságba esnél, nőnél és nőnél, a szobád pedig nem tágulna tovább? Már nem zsugorodhatsz össze, már kinövöd a világot. Vagy szétfeszíted a határokat, vagy elpusztulsz.”

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai:

07. 03. Utószó
07. 06. Never Let Me Go
07. 09. Hagyjatok! Olvasok!
07. 12. Könyv és más
07. 15. Hagyjatok! Olvasok! extra
07. 18. Spirit Bliss Sárga könyves út

A könyv adatai:

Kiadó: Athenaeum, 2020
Oldalszám: 204, puhatáblás
ISBN: 9789635430000
Eredeti cím: Blue Ticket
Fordító: N. Kiss Zsuzsa