J. J. Abrams – Doug Dorst: S.

Az S. fülszövege:

Egy ​könyv. Két olvasó. Egy titkokkal, veszélyekkel, vágyakkal teli világ.

A fiatal lány kezébe kerül egy könyv, amelyet egy fiú kezdett el olvasni, lapszéli megjegyzéseket fűzve hozzá. A kommentárok arról tanúskodnak, hogy szerzőjüket lenyűgözi a történet és a rejtélyes író személye. A lány sem tudja kivonni magát a különös könyv hatása alól, és a margóra írva válaszol az ismeretlennek. Szokatlanul izgalmas, nem mindennapi levelezés kezdődik a két fiatal között, akik egyre mélyebbre ásnak egy rejtelmes eseményekkel és megfejtésre váró utalásokkal teli világban.

A könyv: Thészeusz hajója a címe egy termékeny író, V. M. Straka utolsó művének. Hőse S., a múlt nélküli ember, aki egyszer csak egy idegen hajó fedélzetén találja magát, és az elborzasztó legénység foglyaként hánykolódik ismeretlen vizek és partok, veszedelmek és megmenekülés, pusztulás és újjászületés, múlt és jelen, valóság és képzelet között.

Az író: Straka maga a 20. század egyik legnagyobb rejtélye. Rejtőzködő anarchista, azonosíthatatlan forradalmár, akiről mendemondák keringenek, és csak műveiből ismerheti meg a világ?

Az olvasók: Jennifer végzős egyetemista, Eric már végzett, de tovább tanulna, ha nem zárják ki. Mindkettejüknek szembe kell nézniük önmagukkal, kik is valójában és kivé válhatnak. És tudniuk kell, mennyire bízhatnak meg abban, akivel megosztják legbelsőbb érzelmeiket és félelmeiket.

S. a filmes J.J. Abrams hőse, akinek történetét a díjnyertes Doug Dorst írta meg. A könyv lapjainak margóján kibontakozó másik történet egy lány és egy fiú regénye. Két fiatalé, akik belekeverednek a náluk hatalmasabb, ismeretlen erők végzetes küzdelmébe. És nem utolsósorban Abrams és Dorst vallomása az írott szó iránti szenvedélyes szeretetről.

A többszörös Emmy-díjas J. J. Abrams filmproducer, filmrendező, forgatókönyvíró, színész, zeneszerző, nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint a nálunk is népszerű Star Trek, a Mission: Impossible, a Lost vagy a Star Wars: Az ébredő erő. Nagyanyja magyar származású. Doug Dorst író, novellista, kreatív írást tanít a Texasi Állami Egyetemen. Művei rendre megjelennek rangos amerikai lapokban. Számos irodalmi díj első vagy második helyezettje.

---

A rendező J. J. Abrams, és a híres író, Doug Dorst közös könyve, az S., minden értelemben különleges olvasmány. Eredetileg a kötet 2015-ben jelent meg magyarul a Geopen Kiadó jóvoltából, ám a kötet példányai gyorsan elfogytak, és mire rátaláltam erre a könyvre, már horrorisztikus áron adták el használtan is a példányait. Így aztán hatalmas izgalommal vártam a könyvet, amikor kiderült, hogy végre ismét kiadják, és a születésnapomra leptem meg vele magam, hogy aztán egy teljes hétvégére elmerüljek az S. világában.

A kötet érdekessége, hogy a rejtélyes, szalaggal lezárt díszdobozban egy könyvtárinak látszó, sárgás lapokkal rendelkező könyvet találunk, melynek a lapszéleire valakik színes tollakkal szöveget írtak. A fő történten kívül tehát egy másik is kibontakozik a széljegyzetekből, melyekben két egyetemista, Jen és Eric próbálnak rájönni a kötet írójának rejtélyére.

Maga a könyv egy fiktív szerző, V. M. Straka utolsó regénye, amely különös módon jutott el a könyv fordítójához, aki aztán nemcsak fordította, de szerkesztette is a művet. Straka rejtélye, hogy senki sem tudja, ki lehetett a szerző, bár számos találgatás övezi az alakját. Ez a titok ragadja meg Ericet, aki Straka-kutató szeretne lenni, és hamarosan belekeveredik a nagyon játszmájába azzal, hogy nyomokat talál a szerző kilétére vonatkozóan. Jennel ebbe a regénybe kezdenek el levelezni, sokáig nem is találkoznak, és csak a lapszéleken beszélgetnek, miközben igyekeznek nyomokat találni a könyvben, amelyekkel megoldhatják az irodalomtudományt lázban tartó rejtvényt: ki is volt Straka.

„Könnyű rászokni olyan dolgokra, amelyekkel ártunk magunknak. Ha elég gyakran csináljuk, az életünk részévé válik, hétköznapi rítus lesz belőle.”

Maga a Thészeusz hajója, a könyv, amelyet Straka utolsóként írt, önmagában is nagyon jól megírt történet, és nekem határozottan az alap könyv tetszett a legjobban. A történet főszereplője egy férfi, aki elvesztette az emlékezetét, és hamarosan különös kalandokba keveredik, és belekeveredik egy harcba egy gyártulajdonossal, aki kezdetben még csak a munkásait zsigereli ki, ám szép lassan egyre nagyobb hatalomra tesz szert. A könyv kissé mágikus-realista, a könyvben csak S-nek nevezett férfi igyekszik felfejteni a saját kilétét, miközben körülötte még az idő múlása is rejtélyes.

Már maga a Thészeusz hajója is sok rejtélyt felvet, és a könyv előszava egyszerűen nem engedi, hogy a szöveget elvonatkoztassam a szerző rejtélyétől, így aztán S. alakjában újra és újra Strakát véltem felfedezni, a rejtélyes írót, aki küzd az elnyomás ellen, miközben végig az árnyékban marad, és sem múltja, sem jövője nincs igazából, élete csupán az elvégzendő feladatok körül forog. Érdemes megemlíteni, hogy Straka nagyon nyomasztó történetet mesél, erre fel kell készülni lelkileg, engem mégis teljesen lenyűgözött ez a világ, és segítségével közelebb kerülhettem az íróhoz is, így nem csodálom, hogy Jen és Eric is izgalmasnak találták a szerző kilétének kérdését.

„Az ember nem füttyenthet oda a józan észnek, hogy azonnal költözzön vissza az elméjébe. Legfeljebb összegombolhatja a kabátját, szorosra kötheti a bakancs cipőfűzőjét, és felkészül a hosszú és fáradságos gyaloglásra a létezés rideg útján.”

A Thészeusz hajója után olvasva azonban Eric és Jen óvatos ismerkedése számomra meglehetősen érdektelen volt. Nyilván muszáj volt valamennyire megismertetni egymással a szereplőket, de egyikük háttértörténete sem fogott meg, egyedül a Straka-nyomozásukat éreztem izgalmasnak, bár egy idő után már nehezen tartottam fejben a lehetséges szerzőjelölteket, így azt ajánlom, készíts jegyzeteket, ha ezeket a részeket olvasod. A nyomozást természetesen még izgalmasabbá tette, hogy a szöveget a lapszélekről kellett kibogarásznom, és a regényhez tartozó mellékletek segítségével kellett összeraknom, sokszor nagyon nehezen olvasható, kézzel írt lapokról.

Már az olvasás előtt hallottam róla, hogy a magyar fordításban nem fordították le a rejtvényeket. Ezt úgy kell érteni, hogy Jen és Eric a szöveg és a lábjegyzetek bizonyos részeiből fejt fel üzeneteket, ha azonban a magyar változatot olvassuk, akkor ezeket a szavakat nem fogjuk tudni kirakni a szöveg alapján. Összességében nem volt túl sok ilyen rejtvény, és a megoldást úgyis elmondja Jen és Eric, ezért túlzottan nem zavart, hogy ezekre nem tudtam magamtól rájönni, bár természetesen az is extra élmény lett volna, ha ezekre magamtól jöhetek rá.

A könyvhöz tartozik egy Eötvös-kerék, aminek a használatára én sem jöttem rá a könyvből, viszont utánaolvastam a használatának, és így sikerült kibogarásznom belőle egy angol mondatot – mivel ezt sem fordították le. A kerék használatáról és a megfejtéséről itt olvashatsz többet.

Sokszor hallottam, hogy a könyv tele van helyesírási/nyelvtani hibával, ezek egy részét biztosan javították az új kiadásban, mert bár volt egy pár hiba, én egyáltalán nem éreztem zavaróan soknak. Lehet persze, hogy én is elsiklottam néhány felett izgalmamban. Az viszont biztos, az S. nagyon összetett könyv lett, és bár eléggé borsos az ára, nagyon örülök, hogy végül beszereztem. Számomra a Thészeusz hajójának az olvasása sokkal érdekesebb volt a lábjegyzeteknél, és abszolút beszippantott a történet, ugyanakkor hatalmas élmény volt a lábjegyzetek alapján felfejteni a történet másik szálát is, és az S. egészen biztosan a polcom egyik ékessége lesz ezután is, melyet mutogathatok majd a könyvmoly ismerősöknek.

Ha most fogtok hozzá az S. olvasásához, akkor azt ajánlom, hogy szánjatok rá egy hosszú hétvégét, amikor szinte csak ezzel foglalkoztok, mert viszonylag bonyolult a kötet, és kiesel belőle, nehéz lesz visszarázódni. Mindenképp ajánlom a jegyzetelést, és azt, hogy este ne olvassátok éjszakába nyúlóan, különben eléggé különös álmokra számíthattok. Arról, hogy a könyvben lévő szövegeket milyen sorrendben érdemes olvasni, itt írok bővebben!

Értékelés: