Gunnar Gunnarsson: Advent

Az Advent fülszövege:
„Ünnepek közeledtével ki-ki a maga módján készülődik. Mindenki másképpen” – így kezdődik a világirodalom egyik legszebb karácsonyi elbeszélése, a nagy izlandi regényíró klasszikus története, amely Hemingway Az öreg halász és a tenger című elbeszélését is inspirálta. Benedikt, az egyszerű pásztor hűséges kutyája és egy vezérkos kíséretében minden adventkor magányos útra indul a kietlen és viharos felföldre, hogy akár életét is veszélyeztetve szembeszálljon a természet erőivel, megmentse és hazaterelje a környékbeli nyájakból elkóborolt, a felföld legelőin rekedt birkákat. Embert próbáló küldetésének legfőbb indítéka az élet tisztelete, a szenvedőkkel való együttérzés és a létezés csodája fölötti ámulat. Az igaz történet ihlette kisregény az izlandi sagák mélységével és egyszerűségével mesél szeretetről és hűségről, türelemről és kitartásról. Kötetünk Gunnarsson egyik nagy jelenkori tisztelője, Jón Kalman Stefánsson utószavával jelenik meg.
A könyvet fordította: Patat Bence
Bár Gunnar Gunnarsson klasszikus kisregénye már a címében is predesztinálja, hogy advent környékén érdemes olvasni, szerintem az Ilyen apróságok mellett ez is egy olyan történet, amelyet az év bármely szakában olvashatunk. A bejegyzés írásakor épp az utóbbi évek leghavasabb időszakát éljük, így hát – bár már január van – keresve sem találhatnék olyan időszakot, amikor jobban együtt tudnék érezni az Advent főszereplőjével Benedikttel. Ám bármikor is olvassátok ezt a könyvet, készüljetek fel rá, hogy a rövid terjedelme ellenére ez egy igazán elmélyülős olvasmány lesz.
Bár az izlandi szerző, Gunnar Gunnarsson 1936-ban írt kisregénye ma már világszerte klasszikusnak számít, magyarul csak 2024-ben jelent meg. Az apró kötet szinte elvész a boltok könyvespolcain – és még ennek a 92 oldalas terjedelemnek is Jón Kalman Stefánsson utószava adja egy jó részét. Ám akármilyen rövidke is a könyv, nagyon fontos gondolatokat hordoz. Senki se gondolja, hogy az Adventet egy óra alatt el lehet olvasni, mert – ahogy a saját olvasásomon keresztül rájöttem – ez a történet nem adja magát könnyen. A szöveg sűrű és sokszor filozofikus, de ha rászánjuk az időt, akkor sokat adhat.
„Amint elhaladtak a gyertya mellett, két ujjal eloltotta a kanócot – a gyertyáról úgy gondoskodnak, hogy nem hagyják hiába égni.”
Ahogy a bevezetésben már említettem, az Advent nem feltétlenül ünnepi olvasmány, hiszen a klasszikus karácsonyi klisékből semmi sem jelenik meg benne. A történet főszereplője Benedikt, aki minden évben elindul advent első vasárnapján az izlandi hegyekbe, hogy megkeresse és visszaterelje az elkóborolt, ottfelejtett birkákat. Benedikt ugyanis nem tudja elviselni a tudatát annak, hogy ezeket az állatokat cserben hagyják, kiszolgáltatva a tél viszontagságainak.
Idén is felkerekedik hát, hogy elhagyja a falut, és útitársául csupán a kutyáját és a vezérkosát viszi magával. Ám az út veszélyes, és Benedikt a kutyájával és a kosával segítséget nyújt másoknak is, akiknek míg dolguk van a hegyekben – így történik, hogy a férfi útja idén különösen hosszúra nyúlik, és a tél egyre csak ijesztőbbé válik körülötte. Benedikt elképesztő kitartásról tesz tanúbizonyságot ebben a regényben, ahogy elküzdi magát a legkietlenebb helyekre is – csupán azért, hogy megmentsen néhány élőlényt.
A havas, csendes izlandi vidék szinte megkívánja, hogy az arra járó emberek az életükön gondolkodjanak, és ezt teszi Benedikt is: bár a könyv hőse nem klasszikusan művelt ember, de az élettapasztalata, a természet ismerete és a bibliai tanok alapján megkísérli feltárni az élet értelmét és a létezés különböző aspektusait. Eközben pedig vele gondolkozhatunk, és ámulhatunk az általa kimondott egyszerű igazságokon, amelyek mégis nagyon fontosak. Nagy szerepet kap Benedikt életfelfogásában a vallás, és így sok gondolata terelődik ebbe az irányba – ezek a részek álltak tőlem a legtávolabb, de szerencsére inkább csak a könyv első felére jellemző ez a tematika.
„Valaha Benedikt is félt a haláltól, sőt az élettől is. Talán inkább az élettől. Félt – igen. De az már régen volt. Az a félelem a hegyek között is ott rejtőzik. Most többnyire csend uralkodik a bensőjében és körülötte is. Síri csend, amilyen sehol másutt nem létezik, csak a hegyek között.”
Az Advent egy igazi elmerengős, lecsendesedős regény, amelyre érdemes rászánni egy hosszú estét az év bármely időszakában. A magyar kiadást pedig azért is érdemes forgatni, mert Jón Kalman Stefánsson utószava tényleg sokat hozzátesz a történet értelmezéséhez, Nagy Norbert illusztrációi pedig szinte minket is az izlandi hegyek közé repítenek. Nagy piros pont a kiadónak, amiért ezt a kisregényt ilyen minőségben, ilyen nagy gonddal hozták el a magyar olvasók számára.
Értékelés:
A könyv adatai:
Kiadó: Typotex
Kiadó székhelye: Budapest
Kiadás éve: 2024
Oldalszám: 92
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789634933182
Fordította: Patat Bence
Illusztrálta: Nagy Norbert
Megjelenés időpontja: 2024. november 14.