Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén
Fülszöveg:
A mese akkor él, ha mesélik. Bár a levéltárak és a néprajzi gyűjtemények sok csodálatos történetet őriznek, ezek eredeti formájukban túl távoliak a mai olvasó számára. Fontos, hogy megmaradtak, mint Hófehérke az üvegkoporsóban, de ahhoz, hogy új életre keljenek, mai mesemondókra van szükség. A jó mesemondó tudós és előadóművész egy személyben: felkutatja és összeveti a különböző változatokat, majd tisztelettel és hozzáértőn nyúl a régi szövegekhez. Zalka Csenge Virág ilyen mesemondó.
A kötetben összegyűjtött régi magyar népmesék valóban mai gyerekeknek szólnak. Van bennük vagány királylány, vidám királyfi, aki a szíve után megy, jólelkű boszorkány és önbizalomhiányos kamasz – csupa összetett, eleven személyiség. Ez a könyv bizonyítja, hogy a magyar népmesekincs csöppet sem poros vagy kiszámítható: tele van váratlan fordulatokkal, ma is érvényes kérdésekkel és torokszorítóan izgalmas történetekkel. Ezért olyan fontos, hogy minden korban akadjon valaki, aki életre meséli őket.
A Móra Kiadónál 2019-ben megjelent Zalka Csenge Virág magyar népmesegyűjteménye, a Ribizli a világ végén, amely az idei évben elnyerte az Év gyermekkönyve címet. A kötetbe kerülő történetek bebizonyítják, hogy a népmesék nem elavultak, egy 21. századi gyerek (vagy felnőtt) is képes élvezni, átélni, megérteni őket, és tanulsággal is szolgálhat számukra. A fordulatos és izgalmas mesékről most öt bloggerünk mondja el a véleményét, és természetesen a turné végén ti is nyerhettek egy példányt a könyvből.
Sok év kihagyás után idén már a második népmesegyűjteményt olvastam el, és kezdem azt hinni, hogy én tulajdonképpen kedvelem a népmeséket, és talán mégis megfelelőek lehetnek ezek a történetek a mai gyerekek számára is. Zalka Csenge Virág válogatása legalábbis biztosan, ugyanis a szerző kifejezett célja volt, hogy a népmeséket aktuálissá tegye, és úgy mesélje újra a történeteket, hogy azok meg tudják szólítani a kicsiket a XXI. században is. Emellett nagyon fontos törekvése a mesekönyvnek, hogy a történetekben a lányok fontos szerephez jussanak, aktívan részt vegyenek a sorsuk alakításában, és egyenrangú partnereik legyenek a férfiaknak. Mindez igazán fontos kísérletté teszi ezt a könyvet, és külön öröm, hogy a szerző meg is tudta valósítani ezeket a célokat, így nem csoda, hogy HUBBY-díjjal jutalmazták a mesekönyvet!
A lányok fontos szerepe nem jelenti azt, hogy ez a könyv ne szólna a fiúkhoz, ugyanis annak ellenére, hogy a női szereplők nagy része tényleg képes aktívan, önállóan cselekedni, vannak mesék, melyekben fiú a főszereplő. Nagyon tetszett, hogy olyan is előfordult, hogy a férfi és a nő két különböző mesében hasonló úton jut el a happy endhez. A kötetben szerepel például a Mátyás király és a szegény legény című mese, melyben a szegény ifjú azzal nyűgözi le a királyt, hogy furfangos, első hallásra érthetetlen válaszokat ad annak kérdéseire. Éppen ugyanezt a taktikát követi A titokzatos beszédű lány című történet főszereplője is, aki furfangos megjegyzései segítségével találja meg a párját. A történetek tehát egyformán szólnak fiúkról és lányokról is, mindkét nem számára aktuális mondanivalót tartalmaznak, és minden történet azt közvetíti, hogy az okos, a jószívű, a furfangos és a bátor elnyeri a jutalmát, akár fiú, akár lány.
A kötetben megjelenő mesék egyébként nem a legismertebb magyar népmesék, ráadásul Zalka Csenge Virág nem volt rest hozzányúlni a szövegekhez, hogy a mai elvárásoknak megfelelően mesélje újra a klasszikus történeteket. Ennek az átdolgozásnak valószínűleg sok pozitív hozadéka van – nyilván ez csak az eredeti mesék ismeretében lenne nyilvánvaló, – ami viszont nekem nagyon feltűnő és pozitív tapasztalat volt, az az, hogy a főhősök nevet kaptak a történetekben. Így az egyes hősök nem vesztek el a legkisebb leányok és szegény legények között, hanem mindenki saját nevet, ezáltal pedig valamiféle önálló identitást kapott. Nagyon tetszett ez az ötlet, mert így nemcsak közelebb kerülhettek hozzánk a karakterek, de azt az üzenetet közvetítették a mesék, hogy mindenki önálló egyéniség, és nem csak az határozza meg őket, hogy legkisebb testvérek vagy királylányok.
Ha eltávolodok kicsit a mesekönyv feminista vonulatától, akkor is kiemelkedőnek találom a kötetet, melyben rengeteg mese kapott helyet, a legkülönbözőbb témákkal. Érdekes volt megfigyelni a mesék közötti hasonlóságokat, visszatérő fordulatokat is, de ha a szülők egymástól teljesen különböző meséket szeretnének felolvasni, arra is van lehetőség ezzel a könyvvel. A Ribizli ráadásul külsőre is nagyon szép, nemcsak a borító színes, de belül is rengeteg szép, egyedi hangulatú, de a mesékhez passzoló illusztrációt találunk. Érdemes tehát az illusztrátor, Herbszt László nevét is megjegyezni a könyv kapcsán.
A Ribizli a világ végén tehát egy nagyon szép, nagyon különleges könyv lett, melyet szerintem élvezettel forgathatnak a szülők és a gyerekek is. Zalka Csenge Virág hitvallása is nagyon tetszik, miszerint a meséket élettel telivé kell tenni, és nem az a lényegük, hogy eredeti formájukban, úgy őrizzük meg őket, ahogy már nem képesek szólni a gyerekekhez. A mesélő kedvű szülők ebben a kötetben pedig mindent megtalálnak, amire egy jó esti meséhez szükség lehet, mert rengeteg téma, és különböző hosszúságú, a gyerekek számára értékeket képviselő történet közül válogathatnak, melyeket hosszas munkával, gondos odafigyeléssel választott be a kötetbe Zalka Csenge Virág.
Értékelés:
Ha kedvet kaptál a könyvhöz, itt megrendelheted!
Miért is nyerte meg ez a kötet 2020-ban a HUBBY-díjat? Itt elolvashatod!
NYEREMÉNYJÁTÉK
A bejegyzéseinkben, egy-egy szó alatt elrejtettünk néhány népmeséhez vezető linket. A dolgotok az, hogy megtaláljátok ezeket a népmeséket, és a címüket beírjátok a rafflecopter doboz megfelelő helyére.
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.
a Rafflecopter giveawayA turné állomásai:
07. 12. Spirit Bliss Sárga könyves út
07. 14. Könyv és más
07. 16. Veronika’s Reader Feeder
07. 18. Utószó
07. 20. Flora the Sweaterist
A könyv adatai:
Kiadó: Móra Kiadó
Kiadás éve: 2019
Illusztrátor: Herbszt László
Oldalszám: 240
A képek forrása a Pixabay.