Szentesi Éva: A legfontosabbat utoljára hagytam

Fülszöveg:

2015. május 13-án megkaptam életem legfontosabb eredményét: negatív lett a PET CT eredményem, azaz a teszt szerint a daganat tökéletesen eltűnt a szervezetemből. Azért is volt nagy szó ez, mert az orvosok ennek leginkább nulla, de legfeljebb is maximum egy százalék esélyt jósoltak. Azóta eltelt szinte percre pontosan öt év, az állapotom fontos fordulóponthoz érkezett, s a legfrissebb eredmények még mindig negatívak. Ez a könyv részben ennek az ünneplése, részben pedig egyfajta tudás és élményanyag átadása. Ebben a kötetben benne van mindaz, amit megtanultam a lelkemről és a fizikai valómról a sokszor fájdalmas gyógyulás és testi-lelki rehabilitáció kőkemény évei alatt.
Szentesi Éva

Szentesi Éva már sokszor, sok helyen nyilatkozott arról, hogy mit élt át, amikor méhnyakrákot diagnosztizáltak nála, és hogyan sikerült felépülnie úgy, hogy az orvosok nagyjából 1% esélyt adtak neki a gyógyulásra. A most megjelent könyvében azonban minden eddiginél nyíltabban meséli el a történetét az írónő, miközben arra is próbálja felhívni a figyelmet, hogy rendszeres szűréssel elejét vehetjük ennek a súlyos betegségnek. Tarts bloggereinkkel, ismerd meg ezt a különleges könyvet, és nyerd meg a kötet egy példányát!

Szentesi Éva írásait már régóta olvasom az interneten, de a könyveit eddig még nem, pedig nagyon kedvelem a stílusát az írónőnek. A legfontosabbat utoljára hagytam pedig egyébként is fontos olvasmány, hiszen Szentesi Éva a méhnyakrákkal folytatott harcát meséli el a kötetben, közben pedig igyekszik felhívni a figyelmet a betegség megelőzésére is, hiszen rendszeres szűrésekkel a legtöbb esetben megelőzhető volna a méhnyakrák kialakulása. Bár a szerző egy korábbi könyvében már beszélt a betegségéről, az új regény érdekessége, hogy már évek távlatából tud visszatekinteni az elbeszélő az eseményekre, emellett egy hosszú részben beszél az édesanyja betegségéről, valamint tanító célzatú fejezetek is helyet kaptak a műben.

„Kibírtuk, mind a ketten, anyám és én. Nem tudtam eldönteni, melyikünknek volt rosszabb.”

Ahhoz képest tehát, hogy milyen rövidke ez a kötet, rengeteg dolog helyet kapott benne, és én egyáltalán nem éreztem összecsapottnak, elkapkodottnak a könyvet, épp ellenkezőleg, engem mélyen megérintett a történet, és olyannyira beszippantott ez az egyébként nagyon nehéz, lelkileg megterhelő történet, hogy se sem tudtam tenni a könyvet – egyhuzamban olvastam el egy éjszaka. Szentesi Éva egyrészt nagyon olvasmányosan ír, másrészt képes igazán kitárulkozni a regényben, megmutatva ezzel a legbensőbb dolgait, érzéseit is az olvasónak. Így aztán a rák okozta testi és lelki változások egyaránt helyet kaptak a műben.

Mint már említettem, a kötet több részből áll: az édesanya betegségének leírásával kezdődik, ugyanis néhány évvel azután, hogy Éva felépült, az anyjánál is rákot diagnosztizáltak, ami érthető módon ismét nagyon megviselte az elbeszélőt, még úgy is, hogy az édesanyja szerencsére nem  került olyannyira válságos állapotba, mint Éva. Ugyanakkor elképesztően nehéz lehetett ilyen nyíltan és őszintén vallani erről az időszakról, és beismerni, hogy nem tudott tökéletesen helytállni az anyja mellett, ezért aztán minden tiszteletem az írónőé.

„Választhatnám a szégyent is, de amellett döntöttem, hogy amit tudok, és amire lehetőségem van, azt helyrehozom. Amit pedig nem tudok helyrehozni, azzal megtanulok együtt élni.”

A könyv ezen része után következik az edukáció, ebben a második fejezetben ugyanis azt foglalja össze a könyv, hogy hogyan alakul ki a méhnyakrák, és mi a védekezés módja. Őszintén szólva számomra kissé furcsának hatott, hogy itt, a könyv közepén kapott helyet ez az ismeretanyag, bár kétségtelenül van értelme, hogy a két nagyon megrázó történet közé helyezték ezt a szárazabb ismeretterjesztő fejezetet. Nagyon hasznos volt azonban ez a tájékoztató, és bár nekem nem igazán mondott újat, a regény részeként talán több emberhez juthatnak el ezek az akár életmentő információk, mintha egy külön kötetben lennének.

Az utolsó része volt talán a legmegrázóbb a  műben, ugyanis ez szól tulajdonképpen Éva útjáról a betegségig, majd a gyógyulás felé. Számomra ez a történet volt a legmegrázóbb az egész könyvben, és Éva olyan részleteket is elárult a betegségéről, melyek tényleg nagyon bensőségesek, és bizony nem mindennap esik róluk szó: ilyenek a rák és a kemoterápia hatására kialakuló testi tünetek,  és az a hatalmas, nehézségekkel teli lelki út, melyen keresztülment Éva. Egy ilyen könyvet nem is lehet igazán csillagozni, hiszen magát a történetet sem bírálni, sem leértékelni nem lehet – nem mintha megtenném, ha  nem igaz történetet mesélne el, ugyanis szerintem remekül lett megírva a kötet, én mégis értékelem, de ami fontosabb, hogy ajánlom is mindenkinek. Különösen a nők számára kötelező olvasmány ez a kötet, mert bár iszonyatosan nehéz és megterhelő a történet, olyan tanulságok vannak benne, melyeket csak az élet adhat az embernek.

Értékelés:

Ha kedvet kaptál a könyvhöz, itt megvásárolhatod!

NYEREMÉNYJÁTÉK

Szentesi Éva nevét valószínűleg azok ismerik legjobban, akik a wmn.hu rendszeres olvasói, az írónő ugyanis hosszú évek óta az oldal egyik fő munkatársa. Nem ő azonban az egyetlen a szerkesztők közül, aki könyvet is írt, ezért mostani játékunkban olyan írónőket keresünk – a könyveikkel együtt –, akik cikkeivel szintén gyakran találkozhatnak a wmn.hu olvasói. A feladatotok tehát az lesz, hogy a borítórészletek alapján felismerjétek a hozzá tartozó regényt, és ne felejtsétek el megnevezni az írót sem!

Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

Feladat:

A turné állomásai:

08.01. Utószó
08.03. Pandalány olvas
08.05. Flora the Sweaterist
08.07. Könyv és más

A könyv adatai:

Kiadó: Libri
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2020
Oldalszám: 176
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789634336716
Megjelenés időpontja: 2020. július 1.