Évértékelés: az 5 legjobb könyv 2021-ből
2021 egy nagyon izgalmas év volt, és minden nehézség ellenére igazán sikeresnek is érzem. Bár ebben az évben elkezdtem teljes állásban dolgozni, az olvasás – és a blog is – fontos része maradt az életemnek, és sikerült is kereken 80 könyvet elolvasnom – bár ebből egy hangoskönyv. Ha visszatekintek az évre, akkor úgy látom, hogy nagyon sok olyan könyvet olvastam, amely ugyan nem volt rossz, de nem is ragadott igazán magával. Nem titok, hogy volt pár csalódásom is, még ha nem is óriásiak, volt azonban néhány olyan könyv is, melyet garantáltan nem fogok elfelejteni. Mostani bejegyzésemben ezek közül válogattam ki az 5 kedvencemet!
V. E. Schwab: Addie LaRue láthatatlan élete
(Agave Könyvek)
2021-ben sok szuper fantasyt olvastam, de V. E. Schwab regénye még ezek közül is kiemelkedett. A történet főhőse, Addie elkeseredésében alkut köt az ördöggel, hogy örökké éljen, ám arra nem számít, hogy ezért súlyos árat fizet: amint hátat fordítanak neki, az emberek elfelejtik, mintha ott sem lett volna. Addie persze lassan megtanul együtt élni az átokkal, és a művészetben keres menedéket, és ezzel próbálja otthagyni a nyomát a világban. Magányában csupán magával az ördöggel osztozhat, ám egy nap hihetetlen dolog történik: valaki mégis emlékszik rá. A könyv számomra egy csodálatos, izgalmas és olykor bizony nagyon megható kaland volt, melynek minden pillanatát imádtam, így nem véletlen, hogy ez a regény is felkerült a listára.
Suanne Laqueur: A pacsirták röpte
(Könyvmolyképző Kiadó)
Amikor jelentkeztem A pacsirták röpte turnéjára, csak a fülszöveget olvastam el, később azonban szembesültem vele, hogy ez bizony egy erotikus regény, mellyel nincs sok jó tapasztalatom. Ennek ellenére nem léptem vissza a turnétól, és ez az idei évem egyik legjobb döntése volt, ugyanis imádtam a könyv minden sorát! A pacsirták röpte egy több szálon futó történet , melyből elképesztő emberi sorsokat ismerhetünk meg. Kiemelném, hogy a kötetben van egy romantikus-erotikus LMBTQ szál, mely azonban az egyik legszebb szerelmes történet volt, amit valaha olvastam. Ha szereted a különleges, olykor szívet tépő és nagyon igazi történeteket, akkor ezt a könyvet neked is muszáj elolvasnod.
Brigid Kemmerer: A Curse So Dark and Lonely – Sötét, magányos átok
(Könyvmolyképző Kiadó)
Idén több kedvenc könyvsorozatomat is befejeztem, miközben néhány újat is elkezdtem. Ez utóbbiak közül pedig kiemelkedik az Átoktörő sorozat, melynek első része, a Sötét, magányos átok azonnal megfogott. A történet valójában A Szépség és a Szörnyeteg retellingje, azonban a helyszín egy varázslatos birodalom, ahová varázslattal lehet eljutni a világunkból. Harper, a történet főhőse sem hasonlít Belle-hez, hiszen egy nagyon különleges karakter lett, aki a legkevésbé sem hasonlít egy hercegnőre, mégis neki kell megmentenie Rhent és az egész birodalmát. A sorozatnak karácsony előtt megjelent a második része is, a Harcos, megtört szív, melyet szintén imádtam, így ó szívvel ajánlom mindenkinek a történetet, aki kedveli a fantasyt, na meg a kalandos történeteket, melyek mindig tartogatnak néhány izgalmas fordulatot.
Katherine Arden: A boszorkány éjszakája
(Alexandra Kiadó)
Ha már ajánlottam egy sorozatkezdő könyvet, akkor egy trilógiát lezáró regényt is ajánlok, mely szintén az év egyik legjobb olvasmánya volt számomra: A boszorkány éjszakája. A kötet Az Északi erdő legendája sorozat utolsó része, és ezzel egy olyan sorozat lezárása, mellyel szinte együtt éltem az utóbbi években. Szerencsére az utolsó kötet sem okozott csalódást, melyben Vászja ismét elképesztő kalandokba keveredik, még mélyebbre ássa magát az orosz mondavilágban, és egy igazi, epikus csatára is sor kerül végre. Így aztán az utóbbi évek egyik legizgalmasabb könyvsorozta igazán impozáns és izgalmas lezárást kapott – bízom benne, hogy minden rajongó megelégedésére.
Frank Herbert: Dűne
(Gabo Kiadó)
A listám utolsó könyve kicsit kilóg a sorból, ugyanis nem idén jelent meg (először), ám nekem egyértelműen ehhez az évhez kapcsolódik. Ez nem más, mint Frank Herbert Dűnéje, melynek vadonatúj filmváltozata idén októberben jelent meg. Bár korábban nem sokat tudtam a Dűnéről, lenyűgözőnek találtam a film előzeteseit és azt, hogy milyen rajongótábor áll a Dűne regények mögött, így a premier után szinte azonnal beültem a moziba megnézni a filmet, amely teljesen magába szippantott. Csupán néhány hét kellett, hogy a könyvet is elolvassam, és ez szintén nem okozott csalódást: az egyik legjobban és legalaposabban felépített világot varázsolta elém, amelyet valaha is láttam. Nem csoda hát, hogy a Dűnének is helyet kellett adnom a listámon, hamarosan pedig hosszabb értékelést is olvashattok róla a blogon.
Ez lett volna hát az idei évem 5 kedvenc regénye, melyek között meglepően sok a fantasy, hiszen ebben az évben a hozzájuk hasonló, könnyed, mégis elgondolkodtató köteteket részesítettem előnyben. A listáról éppen csak lemaradt Serena Valentino két könyve, a Ki a legszebb? és a Herceg vagy Szörnyeteg? – ezek a könyvek egy-egy Disney gonosz történetét mesélik el nagyon izgalmasan, sokszor pedig egészen hátborzongatóan. A mesék közül idén J. K. Rowling: A karácsonyi malac című regénye emelkedett ki, miközben Micimackó 5 perces történetei is egészen elvarázsoltak. Az utolsó pillanatban, december végén pedig még két könyv került fel a kedvenceim listájára, melyek még nagyon friss olvasmányok, éppen ezért nem akartam elhamarkodottan a listára tenni őket. Ugyanakkor megérdemlik, hogy itt megemlítsem őket: az egyik az Egyetlen szempillantás alatt című regény, mely a kezdeti sokk után nagyon beszippantott, a másik pedig Jennifer Teege nonfiction könyve, a Nagyapám engem agyonlőtt volna. Ezek mellett szeretnék még két magyar könyvet is kiemelni, amelyeket imádtam, ám a listára már nem fértek fel: az első Schmal Róza: Nagy folyók haragja című könyve, mely egy nagyszabású fantasytrilógia első része, a másik kötet pedig Budai Lotti Rizsporos hétköznapok című ismeretterjesztő könyvsorozatának első része, melyben a divat évszázados titkaival ismerteti meg az olvasót az írónő.