Évösszegzés 2023: ezek voltak a legjobb olvasmányaim!
Ismét véget ért egy év, így hát elhoztam a szokásos évértékelő posztomat, ahol összegzem a legizgalmasabb olvasmányaimat 2023-ból. Az elmúlt egy év számos újdonságot tartogatott számomra az élet minden területén, költöztem és munkahelyet váltottam, miközben levelező tagozaton egyetemre is jártam, így az olvasásra és a blogolásra egyaránt kevesebb időm jutott. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne olvastam volna sok fantasztikus könyvet ebben az évben is! Lássuk elsőként a statisztikákat!
Könyves statisztikák
2023-ban összesen 82 könyvet olvastam el, ami 25.694 oldalt jelent, köszönhetően annak, hogy bőven voltak köztük hosszú regények is. Ebben az évben nem igazán távolodtam el a komfortzónámtól, sok olyan szerzőtől olvastam, akiktől már korábban is, és a műfajokat tekintve is elsősorban fantasyt és romantikus könyveket olvastam, és ezek mellé választottam be egy-egy más műfajú kötetet. Idén több nagyon sikeres próbálkozásom is volt a sci-fivel, aminek nagyon örülök, és elképzelhető, hogy ebben a műfajban is többet fogok olvasni a jövőben.
Bár szeretem a klasszikusokat, ebben az évben kevésbé volt kedvem elmerülni bennük, összesen 7 klasszikus kötetet, és 57 kortárs alkotást olvastam.
Az olvasott könyveim számával és minőségével egyaránt elégedett vagyok, azzal viszont már kevésbé, hogy az olvasatlan köteteim idén kinőtték a nekik szánt polcokat. Összesen 119 könyvet szeretem be ebben az évben, ebből – ha jól számoltam – kereken 50 darab recenziós példány volt, 11-et ajándékba kaptam, 6 darabot a családi könyvtárból hoztam el – a szüleim házának felújítása során kerültek elő –, 22 darabot 100 forintért mentettem meg az FKF raktárából (erről a helyről itt írtam bővebben), 9 darabot a Vintedről rendeltem, a maradékot – 21 könyvet – pedig kisebb-nagyobb akciókban, raktárvásárok során, könyves eseményeken, vagy a Libri szépséghibás polcáról vettem, és csupán két olyan könyv volt köztük, amihez teljes áron jutottam hozzá.
Akárhogy is, ez a sok beszerzés nagyon megdobta az olvasatlan könyveim számát, hiszen közülük 56 kötet maradt olvasatlan, így a Moly.hu-n 77%-ra esett vissza a magánkönyvtáram olvasottsága, pedig ez a szám tavaly még 80% felett volt. Az új évre ezért az a célom, hogy a már meglévő könyveim közül olvassak, és igyekszem majd kevésbé elcsábulni az új könyveknek.
Könyves legek
A legnagyobb meglepetés
Az első félévem legnagyobb meglepetése Tom Felton memoárja, a Túl a varázslaton című kötet volt, és továbbra is fenntartom, hogy ez egy szuper meglepetése volt az évemnek, ám a második félévben is érkezett egy esélyes erre a címre: a Bűnös szívünk mélyén, mely egy boszorkányos horror volt, amitől eléggé féltem a molyos címkék miatt, de szerencsére nem annyira ijesztő, mint inkább izgalmas volt, és ezzel meghozta a kedvem a hasonló, kicsit sötétebb történetekhez.
A legnagyobb csalódás
A legnagyobb meglepetés mellett a legnagyobb csalódásom is egy boszorkányos témájú könyv volt, amiről pedig azt hittem, hogy tökéletes olvasmány lesz számomra. Ez a kötet a Boszorkányok éve volt, mely tulajdonképpen egy mágikus realista kötet, és a főszereplője egy idő nő, aki a boszorkányperek időszakában gyanúba keveredik. A könyvet nem mondanám rossznak, számomra azonban csalódás volt, mert nem erre számítottam, és amit kaptam, az nem igazán passzolt az én ízlésemhez.
A legjobb folytatás
Az idei évem nem igazán a folytatásoké volt, így nem volt túl nagy a választék ehhez a ponthoz, bár még így is nehéz volt. Az év elején olvastam a Tatjána és Alexandert, mely A bronzlovas folytatása, és hatalmas élmény volt számomra. Szerencsére a történetnek megjelent már a harmadik, és egyben utolsó kötete is, így ebben az évben egészen biztosan el fogom olvasni a két szerelmes varázslatos, téren és időn átívelő epikus szerelmi történetének lezárását is.
Nem sokkal maradt le a Viharszem sem, mely a Kaszás című kötet második része, és szinte felrobbant az agyam, amikor elolvastam ezt a regényt. Itt nincs infóm arról, hogy mikor jön a folytatás magyarul, de remélem, hogy hamarosan érkezni fog.
A legjobb sorozatkezdő kötet
Manapság már nem könnyen kezdek bele új sorozatokba, és ha mégis, akkor nagyon megválogatom őket, így idén nem ért sok csalódás sorozatkezdő részekkel kapcsolatban. Két könnyedebb sorozat varázsolt el ebben az évben igazán, az egyik a Davenport-család első része, mely egy könnyed történelmi romantikus, némi komolyabb üzenettel felvértezve. A másik a Hat bíborszín darumadár, mely nemcsak a külsejével, hanem a tartalmával is lenyűgözött, és egyébként az évem legjobb YA fantasy regénye lett.
A leggyorsabban elolvasott könyv
Az évem egy újabb nagy meglepetése volt A Hail Mary-küldetés, mely egy hard sci-fi történet, és magamtól biztosan nem vettem volna kézbe, de a párom ajánlására elolvastam, és nagyjából másfél nap alatt magamévá tettem a több mint ötszáz oldalas kötetet. A regény nemcsak nagyon elgondolkodtató és rettenetesen izgalmas volt, de olyan meghatározó jelenetei is voltak, amelyek egy része még most is gyakran szembe jut.
Volt még két regény, amelyek ugyan jóval vékonyabbak, de egy nap alatt végeztem velük: az egyik a fentebb már említett Túl a varázslaton, a másik pedig Janne Teller mára már klasszikusnak számító műve, a Semmi, mely egy nagyon fontos és érdekes kötet volt, és egyetlen nap alatt elolvastam.
A legkülönlegesebb könyv
A legkülönlegesebb kötet, amelyet idén olvastam, egyértelműen a Jizo című képregény volt, mely japán mitológiai alapokon nyugszik, és mind a rajzolása, mind a története nagyon szép és különleges. Egy picivel maradt csak le erről a pontról a másik fantasztikus képregény, amelyet idén olvastam, a Persepolis, mely egy iráni lány történetét meséli el, és számomra igazán sok új információt tartalmazott.
A legkomfortosabb olvasmány
Ez az év számomra a komfortolvasmányokról szólt, ezért nem akartam kihagyni ezt a pontot sem, melyhez sok kötetet tudnék válogatni, de igyekszem leszűkíteni a listát. A Tokiói tündérmese – bár nem volt kimondottan eredeti – mégis egy nagyon kellemes olvasás volt számomra, akárcsak a karácsonyi időszakom egyik nagy kedvence, a Téli csillogás, mely egy kisvárosban játszódik télen. De említhetném a This Winter – Az idei tél című kötetet is Alise Osemantől is, mellyel Nickhez és Charliehoz látogathattam el ismét.
A legjobb olvasmány
Nehéz abszolút kedvencet választani egy évre visszamenőleg, mert a mostanában olvasott könyvekkel kapcsolatban általában nagyobb a lelkesedésem, mint az év elejiekkel. Épp ezért próbáltam visszanézni a teljes évem legjobb olvasmányait, ám végül mégis úgy döntöttem, hogy engedek az első gondolatomnak, és R. F. Kuangtól a Sárgát kiáltom ki az év olvasmányának, melyet már december végén olvastam. A regény engem teljesen beszippantott, és ezzel R. F. Kuang ismét lenyűgözött, a fantasyk után egy teljesen új műfajban is.
Természetesen az év első felében is voltak fantasztikus olvasmányaim, a féléves értékelőmben még Moskát Anita novelláskötetét emeltem ki, mint a legjobb olvasmányomat, és természetesen azóta is az egyik kedvencem maradt ez a könyv is.
Új kedvenc szerző
Ez az év R. F. Kuang és Alice Oseman körül forgott számomra, de egyikük sem új már a kedvenc szerzőim listáján. Van azonban két új szerző is, akiktől ugyan nem idén olvastam elsőször, de csak most kerültek a kedvenceim közé: az egyik Rainbow Rowell, akitől sok évvel ezelőtt olvastam már az Eleanor és Park című regényt, idén pedig a Csak így tovább és a folytatása került terítékre, és mindegyiket imádtam.
A másik új kedvencem Genevieve Gornichec lett, akitől idén szintén a második könyvemet olvastam el, A vér szövetségét, és ezzel a fantasyvel végre ő is bekerült a kedvenc szerzőim közé, akiktől bármit szívesen elolvasok majd a jövőben.
A legszebb könyv, amit idén szereztem be
Sok csodaszép élfestett könyvet szereztem be, de a legcsodálatosabb számomra a Hat bíborszín darumadár, mely nemcsak a kedvenc YA fantasym lett, de külsőre nekem egyszerűen tökéletes, és imádom nézegetni.
Könyves tervek
Hosszúra nyúlt bejegyzésem utolsó részében igyekszem összeszedni az idei terveimet. Egyrészt nagyon szeretném csökkenteni az olvasatlan könyveimet, ahogy már korábban is említettem, és ehhez készítettem is egy molyos polcot, amellyel neveztem az idei várólista-csökkentő kihívásra. Idén végre szeretném megszerezni ezt a plecsnit.
Januárra ezeken kívül van már néhány könyvem betervezve, melyek mostanában szereztem be: az egyik a hatalmas méretű A Narancsfa-kolostor, mely a legújabb könyves szenzáció a magyar piacon, a Meena Dave őszinte élete, az Off The Record, amelyet még a könyvfesztiválon szereztem be, illetve a Libertine szülinapi könyve, az Álmodnak-e a normális emberek könyvesboltokkal? című novellás kötet, melyet az év utolsó napjaiban már el is kezdtem olvasni. Emellett a napokban elkezdem olvasni a Nap aranya, Hold ezüstje című rendhagyó mesekönyvet, és az év elejére – bár nem biztos, hogy januárra – tervezem az And I Darken folytatásának az elolvasását is.
És igen, természetesen lesz 2024-ben is pár új megjelenés, amiről már most tudom, hogy nem fogom kihagyni. Az Agave Könyvek eddig bejelentett könyvei közül nagy izgalommal várom szinte az összes fantasyt, de leginkább Shannon Chakraborty új regényét, mely már az év első felében érkezik. Gyanítom, hogy Alice Osemantől is hozni fog új kötetet a Könyvmolyképző Kiadó, és egészen biztos ezeket is azonnal olvasni fogom. Lesz új kötete a Sorsfordító történeteknek is, amely ráadásul A Szépség és a Szörnyeteget meséli újra, így egyértelműen vevő leszek rá. Holly Blacknek van egy kötete magyarul, amit nem olvastam még – pontosabban csak angolul olvastam –, és elvileg jövőre is érkezik egy regény, amely A levegő népe világában játszódik, ezt szintén nagyon várom!
Mindezek mellett pedig várom a további bejelentéseket, és minden olyan könyvet, mely a kedvenc szerzőimtől származik.
