-
Don DeLillo: Nulla K
DeLillo regénye alapvetően arra épül, hogy egy eldugott laboratóriumban elkezdenek embereket lefagyasztani, hogy később, amikor már meg tudják gyógyítani a betegségeiket, felébresszék őket. A történet mégsem megy el a sci-fi irányába, ehelyett a filozofikus-egzisztencialista regény lesz belőle, tele komoly kérdésekkel.
-
Szaszkó Gabriella: Nyisd ki ezt a naplót!
Mindig is tetszettek a kreatív naplók, melyekből nagyon sokféle lett az utóbbi években, de még egyszer sem szántam rá magam, hogy vegyek egyet. Így aztán Szaszkó Gabriella könyve, a Nyisd ki ezt a naplót! lett az első ilyen jellegű könyvem, mely azért különleges, mert kifejezetten a könyvimádóknak, az olvasóknak szól, akik számtalan olvasmányélményük segítségével oldhatják meg a kreatív feladatokat.
-
Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén
Fülszöveg: A mese akkor él, ha mesélik. Bár a levéltárak és a néprajzi gyűjtemények sok csodálatos történetet őriznek, ezek eredeti formájukban túl távoliak a mai olvasó számára. Fontos, hogy megmaradtak, mint Hófehérke az üvegkoporsóban, de ahhoz, hogy új életre keljenek, mai mesemondókra van szükség. A jó mesemondó tudós és előadóművész egy személyben: felkutatja és összeveti a különböző változatokat, majd tisztelettel és hozzáértőn nyúl a régi szövegekhez. Zalka Csenge Virág ilyen mesemondó.A kötetben összegyűjtött régi magyar népmesék valóban mai gyerekeknek szólnak. Van bennük vagány királylány, vidám királyfi, aki a szíve után megy, jólelkű boszorkány és önbizalomhiányos kamasz – csupa összetett, eleven személyiség. Ez a könyv bizonyítja, hogy a magyar népmesekincs csöppet…
-
Huszti Gergely: Mesteralvók hajnala
Huszti Gergely különleges hangulatú fantasy-je, mely 2020-ban elnyerte az Év Gyerekkönyve-díjat ifjúsági kategóriában, rejtélyekkel átszőtt világba kalauzol bennünket, ahol réges-régen az alvás terhét az úgynevezett mesteralvók viselték az emberek helyett.
-
A Jégvarázs titkai: utalások, amiket nem biztos, hogy észrevettél!
Nem rég jelent meg a Sorsfordító történetek legújabb része, a Ne érezz, ne kérdezz!, mely a Jégvarázst meséli újra, ennek apropóján pedig elgondolkoztam az eredeti filmekről is. A Jégvarázs-filmek ugyan elsősorban gyerekeknek készültek, mégis van bennük néhány olyan utalás, melyek észrevétele még a felnőtteknek is gondot okozhat, ezért ebben a posztomban összegyűjtöttem azokat az utalásokat, amelyeket a legizgalmasabbnak tartok a filmekből. A Disney univerzuma Az utóbbi időkben a Diney is törekszik rá, hogy a mesefilmekben apró jelzéseket rejtsenek el, melyek összekapcsolják az egyes történeteket egymással. A Jégvarázsban is több apró utalás is van más mesékre, például a Jégvarázs 2 elején Anna és Elza népszerű Disney-karakterek hóból formázott másaival játszanak, de…
-
Jen Calonita: Ne érezz, ne kérdezz!
A Ne érezz, ne kérdezz! alapgondolata az, hogy mi lett volna, ha Annát és Elzát nemcsak a kastélyon belül választják el egymástól, hanem az egyik lányt örökbe adják, hogy megvédjék őket egy félresikerült varázslat hatásaitól. Így aztán a két lány nem is emlékszik egymásra, viszont mindketten éreznek valamiféle hiányérzetet, és elég magányosak is egymás nélkül.
-
Jerry Spinelli: Stargirl
Első látásra azt gondoltam, hogy a Stargirl egy aranyos szívmelengető, ám klisés történet lesz, középpontjában egy kissé furcsa lánnyal, aki mégis megtalálja a szerelmét - talán épp a suli legmenőbb sráca személyében. Ehhez képest a főszereplőnk, Leo a legkevésbé sem népszerű fiú, Stargirl pedig nem csak kicsit furcsa...
-
Ezerarcú Japán – A japán kultúra útikalauza
Néhány éve fedeztem fel a japán eredetű mangákat és animéket, így ezeken keresztül szembesültem vele, hogy mennyire különbözik is ez a szigetország - legyen szó művészetről, mentalitásról vagy csak a hétköznapokról, - a számunkra jól ismert európai kultúrától. Azóta persze már sokat olvastam Japánról, azonban a Bookline legújabb útikalauzát, az Ezerarcú Japánt nem tudtam kihagyni.
-
Suzanne Collins: Énekesmadarak és kígyók balladája
A regény cselekménye jóval megelőzi az eredeti trilógia történetét, ugyanis a 10. Éhezők Viadala idején kapcsolódunk be az eseményekbe. A szemünk elé táruló viadal, sőt, az egész Kapitólium merőben eltér attól, amit már megismerhettünk. A mérhetetlenül gazdag város és az elkényeztetett polgárok helyett ebben a regényben ugyanis egy a háborúból épp csak kilábaló, de még mindig meglehetősen nyomorúságos helyet kapunk, mely jobban hasonlít a körzetekre, mint a későbbi Kapitóliumra.
-
Linda Boström Knausgård: Isten hozott Amerikában!
Bár már évek óta tervezem elolvasni Karl Ove Knausgård regényfolyamát, a Harcomat, de mindeddig nem jutottam el odáig, hogy a kezembe vegyem a sorozatot. Ez azonban most igazán szerencsés, ugyanis úgy kezdhettem bele Knausgård feleségének, Lindának a könyvébe, hogy nem ismertem az írónő életét, és kapcsolatát a problémáival. Ennek köszönhető, hogy különösebb előítéletek és elvárások nélkül olvashattam az Isten hozott Amerikában című regényt inda Boström Knausgård tollából, mely a férj monumentális regényfolyamával ellentétben egy igazán rövid, de komoly irodalmi értékkel bíró mű.
-
Margaret Atwood: Az ehető nő
Margaret Atwood az egyik kedvenc íróm, így nagy örömmel fogadtam, hogy végre megjelenik magyarul a szerző legkorábban megjelent regénye is. Kíváncsi voltam, hogy vajon mennyire érződik már ezen az első regényen Atwood később jellegzetessé vált stílusa, és irodalmi innovativitása. Már a könyv borítóját is nagyon érdekesnek találtam, de hamar kiderült, hogy ami belül van, az is ugyanolyan érdekes, furcsa és abszurd.
