Julie Kagawa: Shadow of the Fox – A róka árnya
Fülszöveg:
Egyetlen kívánság új hajnalt ébreszt!
Minden ezredik évben az Ezer Imádság Tekercsének birtokosa előhívhatja a hatalmas Kami Sárkányt a tengerből, és lehet hozzá egyetlen kívánsága. Az idő közeleg… és a tekercs hiányzó darabjait Ivagoto egész területén keresik.
Amikor a démonok megölik a félkicune Jumeko befogadóit, a lány kénytelen elmenekülni az otthonából a tekercs egy darabjával. A sors a titokzatos szamuráj, Kage Tacumi felé tereli őt, aki Jumeko egyetlen reménye a túlélésre. Ám a fiú parancsot kapott a tekercs megszerzésére. Ezzel egy nyugtalanító szövetség köttetik, és Jumeko megkezdi élete legnagyobb megtévesztését, tudva, hogy a titka nem csupán élet-halál kérdése – az egész világ sorsa múlik rajta
A japán mitológia inspirálta történet a kirobbanóan tehetséges
Julie Kagawa tollából.
Az év legelképesztőbb fantasyje.
A Könyvmolyképző kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Julie Kagawa japán mondavilágon alapuló sorozatának első kötete, A róka árnya. Tartsatok velünk, és nyerjétek meg a könyv egy példányát!
A japán kultúrát mindig is nagyon izgalmasnak találtam, nemcsak azért, mert annyira eltér a miénktől, hanem azért is, mert mindig tartogat meglepetéseket az európai ember számára. Julie Kagawa regénye is azért tetszett meg, mert a fantasy japán kultúrkörnyezetben játszódik, és a japán hiedelemvilágot helyezi középpontba, melyet én mindeddig nem igazán ismertem. A kezdeti nagy rajongás ellenére azonban a regény végére mégis nagyon kettős érzéseim maradtak, melyeket megpróbálok most kicsit rendszerezni.
Mindenképpen hatalmas pozitívum volt, hogy – ahogy vártam -, a regény világa nagyban épít a japán hiedelemvilágra, sőt, képes megmutatni annak elképesztő sokszínűségét. Sosem gondoltam volna, hogy a japán mitológiai lények tárháza gyakorlatilag kifogyhatatlan, és mindegyiknek megvan a maga szerepe. Julie Kagawa pedig remekül építette fel a világot ezekkel a karakterekkel, akik lehetnek jók, rosszak, vagy a kettő közötti skálán bárhol elhelyezkedhetnek. A világépítés tehát a legnagyobb pozitívuma ennek a könyvnek, és még arra is rávett, hogy én magam is utánanézzek a regényben felbukkanó mitológiai lényeknek.
Alapvetően a szereplők és szimpatikusak voltak, különösen Jumeko, aki félig kicune, azaz egy rókalány, aki képes alakot váltani, illetve varázsolni, bár ereje főleg illúziókeltésekben merül ki. Annak ellenére, hogy a lány az egész életét a szerzetesek között élte le, nagyon talpraesett, bár néha kissé naiv, de valahogy ebből is mindig jól tud kijönni. Útitársa épp az ellentéte: egy árnyharcos, akinek kerülnie kell az emberekkel való érintkezést, és csupán egy fegyverként tekint magára, akinek nem lehetnek érzelmei.
Jumeko és Tacumi karaktere is szerethető, azonban be kell vallanom, hogy nem túl eredetiek, ami sajnos a regény cselekményének jó részére is elmondható. Alapvetően nem lenne gond, hogy a történet a klasszikus sablonra épül, és a történet valójában egy utazás, melynek során hőseink egy tekercset keresnek, viszont a kalandok, melyeket közben átélnek, gyakran szintén sablonosak. Az ellenfelek persze egytől egyig különleges, japán mitikus lények, felbukkanásuk és bukásuk azonban előre megjósolható a legtöbbször, így nem igazán tudtam aggódni a karakterekért. A szerepek is előre le voltak osztva a vészhelyzetekben: míg Tacumi a kardjával, Jumeko a végtelen optimizmusával és emberszeretetével oldja meg a felmerülő gondokat.
„A pók sem egy pillanat alatt szövi a hálóját, és az albatrosz sem néhány szárnycsapással szeli át az óceánt. Sokan tartják lehetetlennek a feladatukat, és mégis kudarc nélkül teljesítik azt, mert egyszerűen csak… hozzákezdtek.”
Ezek a kalandok, melyekbe hőseink keverednek az útjuk során, érdekesen tagolják a történetet, és így a regény nagyon hasonlít egy sorozatra, vagy méginkább egy rövid részekből álló animére. A róka árnya fejezeteiben többségében ugyanis történik valami izgalmas: egy összecsapás vagy egy rejtélyes mozzanat, mely az adott rész végére megoldódik – és a szereplők folytathatják az utat -, vagy legalábbis nyugvópontra kerül. Nem tudom, hogy ez mennyire jellemző a japán szórakoztató irodalomra, de ez a regény nagyon erősen hozza ezt a felépítést, az olvasás után pedig döntse el mindenki maga, hogy mennyire tetszik ez neki.
Összességében tehát sokat megtudtam a regénynek hála a japán hitvilágról, azonban a könyv közepe már nehezen csúszott, és emiatt eléggé el is húzódott ez az olvasásom. Az utolsó fejezetekben ugyanakkor elkezdtek izgalmasak lenni az események, ám mire igazán belejöttem volna, véget is ért a kötet, méghozzá egy erős függővéggel. Ez pedig valószínűleg rávesz a regény következő részének az olvasására is, még akkor is, ha a teljes kötet nem tudott igazán meggyőzni.
Értékelés:
Ha kedvet kaptál a könyvhöz, itt beszerezheted!
NYEREMÉNYJÁTÉK
Julie Kagawa mely könyvéből idéztünk? Minden állomáson találtok egy idézetet. Nincs más dolgotok, mint beírni a helyes megfejtést a Rafflecopter doboz megfelelő sorába!
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.
Feladat:
„– Ash nem az a haragtartó típus.
Elhúzódtam, és zavartan néztem rá.
– Miről beszélsz? Évszázadokig haragudott rád!”
A turné állomásai:
04.07. Szaffi polca
04.09. Utószó extra
04.11. Utószó
04.13. Könyv és más
04.15. Kelly és Lupi olvas
A könyv adatai:
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadó székhelye: Szeged
Kiadás éve: 2022
Oldalszám: 408
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789633995990
Fordította: Takács Ágnes
Megjelenés időpontja: 2022. március 18.