Évértékelés: a legjobb könyvek 2024-ből

Ismét véget ért egy év, így hát ismét évértékelést készítettem, és összeszedtem 2024 könyves legjeit. (A tavalyi évösszegzést itt olvashatjátok.)

Magánéleti szempontból ez az év viszonylag kiegyensúlyozott volt, hiszen stabil munkahelyem van, és végre egy kellemes lakásban élünk a párommal, ahol jól érezzük magunkat. Igaz, ennek az évnek is megvoltak a maga kihívásai, mégis úgy érzem, hogy most egy jó évet zárhatok.

Olvasás szempontjából nagyjából hasonlóan teljesítettem, mint 2023-ban, és szerencsére most is csupa jó könyvet választottam. Ha kíváncsiak vagytok az olvasási statisztikámra, arról itt olvashattok. Most pedig lássuk a könyves legeket!

---

Az év könyve

A félévzáró bejegyzésemben ez a kötet volt a félév legjobb olvasmánya, és hiába olvastam az év második felében is szuper könyveket, továbbra is Samantha Shannon: A Narancsfa-kolostor című regénye az év könyve nálam. Ez a hatalmas kötet pontosan olyan fanatsyt rejt, amilyet szeretek: egy fantasztikus világ, tele izgalommal és sokoldalú szereplőkkel.

A legnagyobb könyves meglepetés

Az év meglepetése számomra egyértelműen Colleen Hoover: Verityje volt, amely egy komfortzónán kívüli olvasmány volt, és csak azért vettem a kezembe, mert többen is a Sárgához hasonlították. Végül annyira beszippantott, hogy nem tudtam letenni, még éjszaka is ében maradtam miatta.

A legnagyobb könyves csalódás

Sajnos az év könyves csalódása idén egy klasszikus volt, méghozzá Louisa May Alcott: Kisasszonyok című könyve. Nem mondom, hogy szörnyű kötet volt, de eddig szinte csak jókat hallottam róla, és ehhez képest nagyot csalódtam, hogy nekem nagyon nem nyerte el a tetszésemet: túl didaktikusnak találtam az egész könyvet.

A legjobb folytatás

Idén nem olvastam rengeteg folytatást, de határozottan kiemelkedett Neal Shustermann: Próféta című regénye, amely a Kaszások kora záró kötete. Az egész sorozatot imádtam, mindhárom kötet nagyon jól sikerült, és a záró darab sem maradt alul: végre összeállt a kép, de ehhez nagyon izgalmas út vezetett.

A legjobb új sorozat

Mivel a Könyvfesztivál meghívott vendége volt Samantha Shannon, így A Narancsfa-kolostor mellett új, csodálatosan szép, és módosított/javított kiadásban jelent meg a Csontszüret, valamint a folytatása, A Mímes Rend. Már az első részt is szerettem, de a második abszolút elvarázsolt, és alig várom, hogy az új évben tovább olvashassam a sorozatot.

A legkülönlegesebb könyv

Az év utolsó napjaiban olvastam Andreas Völlinger különleges, szabadulószobás kötetét, amely A Gyúrúk Ura világából inspirálódott. A Gyűrű bűvöletében minden egyes fejezete tartalmaz egy kis rejtvényt is, amelyet meg kell oldanunk ahhoz, hogy tovább jussunk. Ha pedig sikerült megtalálnunk a következő fejezetet, akkor fel kell tépnünk az oldalakat, hogy el is olvashassuk őket.

A legszebb könyv

Egyértelműen az év legszebb könyve Maja Lunde: Fehér ​Mancs, a jegesmedveherceg című képregénye, amely kívül-belül csodálatos, sőt, a tartalom sem okoz csalódást.

A legjobb gyerekkönyv

Az évem egyik legkülönlegesebb könyve volt Tolkien karácsonyi kötete, a Karácsonyi levelek, amely azokat a leveleket tartalmazza, amelyeket a szerző a Télapó nevében írt a gyermekeinek minden karácsonykor. Ez a könyv szerintem kicsik és nagyok számára is különleges olvasmány. A másik kiemelkedő gyerekkönyv, amelyet olvastam, a The Tea Dragon Society, amely magyarul sajnos nem jelent még meg, de a kötet a folytatásaival együtt egy nagyon különleges, szép és fontos sorozatot alkot, amelynek minden gyermek polcán ott volna a helye.

A legjobb üzenet

Még az év elején olvastam a Meena Dave őszinte életét, amely egy nagyon szép, valósághű és szívhez szóló kötet, amelyben a család kap központi szerepet. Számomra az egyik legszebb kötet volt ez az elmúlt évben.

A legkülönlegesebb világ

Már két kötet is megjelent az Emily Wilde-sorozatból, amely számomra idén az egyik legkülönlegesebb világot hozta. Emily Wilde ugyanis egyetemi tanár, aki düandrológusként a tündérek kutatásával foglalkozik, és miközben igyekszik felfedni a világukat, rengeteg kalandba is keveredik. Télre különösen jó olvasmány a sorozat mindkét kötete, mert az Emily Wilde tündérenciklopédiája és az Emily Wilde atlasza a Másvidékről egyaránt hűvös tájakon játszódik.

A legkomfortosabb olvasmány

Két nagyon komfortos olvasmányom is volt ebben az évben: az egyik Travis Baldree: Legendás latték című kötete, amely egy cozy fanatsy, és fontos szerepet kap benne a kávé, hiszen a főszereplőnk – egy ork – a visszavonulása után kávézót nyit.

A másik választásom ehhez a ponthoz az A ​Single Thread of Moonlight – Egyetlen szál holdfény Laura Woodtól, amely egy romantikus történet, és a 19. századba kalauzolja az olvasót. A varrással, a bálokkal és a romantikus szállal engem teljesen levett a lábamról a könyv, és a hibái ellenére is egy igazi komfortolvasás volt számomra a könyvvel való megismerkedés.

A legjobb klasszikus

A nyaralásom alatt olvastam el Szerb Antaltól az Utas és holdvilágot, amely a legnagyobb meglepetésemre kedvenccé vált. A könyv fontos és elgondolkodtató kérdéseket tesz fel az életről, könnyed, olvasmányos stílusban, és ezzel azonnal levett a lábamról. Nem is értem, hogy miért vártam ilyen sokat ezzel a könyvvel.

A legjobb romantikus szál

Az év vége felé olvastam Ashley Poston: Hét év távolság című könyvét, amely ugyan nem volt tökéletes, de nagyon tetszett benne, hogy a romantikus szál egy időutazós kalamajkához kapcsolódik. Akár a legjobb idei mágikus realista olvasmányom is lehetne ez a kötet.

Új kedvenc szereplő

Nem kellett sokat gondolkoznom az idei év kedvenc karakterén, ugyanis Amína asz-Sziráfi nyomába senki sem érhet. Több év után végre ismét a Dévábád világában találtam magam, és bár az Amína hangulata nagyon más, azért sok mindenben emlékeztet is az eredeti trilógiára.

Új kedvenc szerző

A félévi összegzőmben még Alix E. Harrow-t emeltem ki ennél a pontnál, akitől ebben az évben már a második szuper kötetet olvastam, és valóban fellépett a kedvenc szerzőim közé. Azóta azonban volt egy Könyvfesztivál, ahol nemcsak dedikáltattam Samantha Shannonnal, hanem egy izgalmas beszélgetésen is részt vehettem a szerzővel. És ha ez még nem lenne elég, ezt követően három kötetet is elolvastam a szerzőtől, így idén már négy könyvet olvastam tőle: ebből három kedvenc is lett (lásd feljebb). Így hát az év kedvenc szerzője címet nálam vitathatatlanul Samantha Shannon érdemelte ki.

Sírós könyvek

Idén szerintem két sírós könyvet olvastam, de mindegyik fantasztikus volt: a Loveless – Szerelem nélkül Alice Oseman új regénye, az Amilyen akkor voltam pedig Amber Smith regénye, amelynek már a folytatását is elolvastam. Mindegyik könyv rettentő fontos és nagyon szívhez szóló.

Komfortzónán kívüli kalandozások

Ebben az évben először olvastam Agatha Christie könyvet, és a Gyilkosság az Orient-expresszen a vártnál sokkal jobban tetszett, sőt, kedvet kaptam a szerző még néhány könyvéhez. Szintén komfortzónán kívüli olvasás volt a Verity Colleen Hoovertől, amely egy thriller, de ennek ellenére végig nagyon élveztem.

Tervek 2025-re

Még az év végén elkezdtem a Poison ​Study – Méregtan című könyvet Maria V. Snydertől, amely egyelőre kiemelkedően jó fantasynak tűnik, és akár ebben a listába is bekerülhetett volna, ha sikerül még az év vége előtt befejeznem. Ezt a könyvet fogom tehát elsőként olvasni az új évben. Ezen kívül szeretném januárban újraolvasni a teljes A rab herceg trilógiát, és az utolsó részt, a Feltörekvő királyokat.

Január végén érkezik a Sorsfordító történetek legújabb része, a Tolvajok ​hercegnője Mari Mancusitól, illetve szintén a Menő/Manó kiadásában érkezik februárban Elizabeth Lim új regénye is, A hajnalszövő. Mindkét könyvet nagyon várom, és biztosan olvasni is fogom.

Ha minden igaz, szintén januárban érkezik az Orisha legendája trilógia zárókötete, a Kín ​és zűrzavar gyermekei, amelyre szintén kíváncsi vagyok, bár őszintén szólva olyan régen olvastam a második részt, hogy már alig emlékszem rá.

Az év legjobban várt könyve nálam egyértelműen Az Éhezők Viadala előzménykötete, Az aratás hajnala, amely a külföldi megjelenéssel egy időben, márciusban érkezik az Agave Könyvek kiadásában. Alig várom, hogy végre olvashassam! A kiadó elhozza 2025-ben az Emily Wilde utolsó kötetét is, így ezt is mindenképpen szeretném elolvasni, hogy befejezzem a sorozatot.

Ezen kívül idén is szeretnék várólistát csökkenteni – bár eddig még sosem sikerült teljesíteni a kihívást, azért idén is csináltam polcot, és megpróbálom most a plecsnit is megszerezni azzal, hogy elolvasok 12 könyvet a molyos polcomról. Szurkoljatok, hogy sikerüljön!

Nem konkrét terv, de az új évben szeretnék többet olvasni az e-olvasómról is, amelyre idén sok új könyvet pakoltam. Az utóbbi időben megszerettem az olvasást ezen a kis kütyün, bár tény, hogy a polcomon is szeretem látni a kedvenc könyveimet – azon viszont már nincs sok hely.

Nektek mik voltak az év legjobb olvasmányai? És vannak terveitek 2025-re? Nagyon kíváncsi vagyok rá, ezért mindenképpen írjátok meg nekem!